hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Éljen és virágozzék

2007. 04. 04.
Euroszkeptikusok pedig nincsenek: „Minket, az Európai Unió polgárait boldogsággal tölt el Európa egyesítése” – ezzel a felhőtlenül és alaptalanul optimista kijelentéssel kezdődik az unió 50. évfordulójára elfogadott Berlini Nyilatkozat. A helyenként a pártkongresszusi kommünikék – tévedhetetlenséget sugalló – stílusában fogalmazott dokumentum legfontosabb üzenete: a megbukott alkotmány helyett új, népszavazásmentes államközi szerződéssel hoznák létre az új Európát. Ha Merkelék terve megvalósul, 2009-re saját erős elnöke, külügyminisztere és hadserege lenne az Európai Uniónak.


Angela Merkel és José Manuel Barroso Berlinben
Fotók: AP

Merkel a Berlini Nyilatkozat aláírása után többször is elmondta, hogy a reformok megvalósításában a tagországok jóindulatára apellál, de az új alkotmány vagy az azt helyettesítő államszerződés ellenzőinek hangja máris felerősödött.

Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök a vasárnapi születésnapi rendezvény után hangsúlyozta, hogy szükségszerű Európa számára új szerződéses alapot teremteni. „Szükségünk van egy új alapszerződésre, amellyel aktívan tudjuk alakítani a politikát” – mondta el az ARD tévécsatornának.

A ZDF csatornán Angela Merkel azonban máris a kudarctól óvott: „Az nagyon komoly helyzet volna.” Az unió új szerződéses alapjait „komolyan ki kell dolgozni”, amire ő egyedül nem képes. „Mindenki jó szándékára szükségem van” – mondta Merkel, aki arra figyelmeztetett beszédében, hogy az uniónak „biztosítania kell, hogy az intézményei huszonhét tagállammal is hatékonyak, demokratikusak, elszámoltathatóak maradjanak”.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke támogatta Merkelt: „Erős intézményekre van szükségünk” – mondta. Hans-Gert Pöttering európai parlamenti elnök is aláhúzta, hogy az alkotmányos szerződés „lényegét” jogilag össze kell hangolni az unió közös értékeivel a 2009-es választásokig.

A szlovák kormányfő, Robert Fico nyilatkozatával támogatta Merkelt. Szerinte egy sor „olyan probléma van az unióban, amit meg kell oldani” – mondta el a Financial Times Deutschland hasábjain. A csehek azonban alig pár órával a nyilatkozat aláírása után kérdésessé tették az ütemterv sikerét. Václav Klaus elnök elmondta, hogy a nyilatkozat nem jelenti az intézményi reformok kötelező érvényű lefektetését. Arra a kijelentésre pedig, hogy 2009-ig az új alkotmányt minden állam ratifikálja, csak ennyit mondott: „Ez csak egy álom.” Lech Kaczynski lengyel elnök is valószínűtlennek nevezte, hogy az alkotmányt 2009-ig teljesen keresztül tudják vinni. Az elnök Berlinben elmondta, hogy ez a cél „elérhetetlennek tűnik”.

Az egyes uniós tagállamok ellenállását látva az Európai Parlament korábbi elnöke, a szociáldemokrata Klaus Hänsch a Berliner Zeitung hasábjain azt üzente ezeknek az államoknak, hogy lépjenek ki az Európai Unióból. Azok az államok, akik az EU-t nem akarják új alapokra helyezni és az alkotmány lényegét nem kívánják megvalósítani, el kellene hogy gondolkozzanak a kilépésen. A brit kormánynak pedig a népszavazás előtt világossá kell tennie a polgárai előtt, hogy itt nemcsak az új alkotmány szövegéről van szó, hanem hogy Nagy-Britannia „kint vagy bent marad-e”.

Michael Glos német keresztényszocialista gazdasági miniszter az ARD csatornán arról beszélt, hogy Horvátország felvétele után meg kellene állni az unió bővítésével. Elmondta, hogy szerinte „már rég nem vagyunk abban a helyzetben, hogy új tagokat vegyünk fel”. Ebben a kérdésben Jean-Claude Juncker is nyilatkozott, aki ugyancsak visszafogottságra intett: „Úgy gondolom, hogy ezen a módon már nem tudjuk sokáig folytatni. Nem lehet mindig csak bővíteni, bővíteni és bővíteni.”

Ezzel szemben az Európai Parlament zöld frakciójának vezetője, Daniel Cohn-Bendit felszólította a közösséget Törökország felvételére.

Az Európai Bizottság alelnöke, Margot Wallström a Die Welt című újságban az új alkotmánnyal kapcsolatban a következőket mondta: „Egyszerűbbnek, rövidebbnek és olvashatóbbnak kell lennie. Mindenekelőtt azonban az új szerződés a régi alkotmányszöveghez képest további innovatív részeket is kell hogy tartalmazzon.” Wallström szerint a klímaváltozást és az energiabiztonságot is bele kellene venni a szövegbe.

A német gazdasági szektor pozitívan értékelte a Berlini Nyilatkozatot. Jürgen Thuman, a Német Iparosok Szövetségének elnöke, valamint Dieter Hundt, a Munkáltatói Szövetség elnöke szerint csak egy döntés- és cselekvőképes unió tud megfelelni a globális fejlődés ütemének. Ebben a német gazdaság teljes mértékben támogatni fogja a német soros elnökséget. „A Berlini Nyilatkozat pedig egy jó kezdet” – mondták el a vezetők.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!