Mind a hadi-, mind a kereskedelmi hajózás későn jelent meg Oroszországban –
csak a 18. század elején, Nagy Péter cár uralkodása alatt. Az Orosz Állam
elmulasztotta a nagy földrajzi felfedezések korát, ezért fejlődése mind jobban
elmaradt Európa vezető országaitól. Péter cár megértette: bármekkora is az
ország területe, tengeri kijárat nélkül sosem válhat nagyhatalommá, ezért
felépítette Szentpétervárt, Oroszország tengeri fővárosát.
Nem sikerült azonban legyőznie az orosz nép (és az elit) meghatározóan
szárazföldi gondolkodásmódját, így halála után Szentpétervár és a flotta egy
időre feledésbe merült. A kormány viszszaköltözött Moszkvába, a város lakói
szétszéledtek, a flotta hajói pedig a balti partokon rothadoztak. A Nagy Péter
cár után negyven évvel hatalomra lépő II. Katalin megdöbbent a flotta állapotán,
amely akkorra már halászatra sem igen volt alkalmas. Nagy erőket fordított a
flotta újjáépítésére, ami uralkodása során meg is hozta a várt eredményeket:
Oroszország több alkalommal legyőzte a svéd és török flottákat. II. Katalin
országát ismét a nagyhatalmak között tartották számon. Katalin – akinek ereiben
egy csepp orosz vér sem csörgedezett – így lett Nagy Katalin, az orosz nép
legszeretettebb cárnője.
A mélypont a Kurszk tragédiája volt
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
2006. 08. 12. (X/32)
