hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Likvidálták a csecsen vezért
Maszhadov nem kapott esélyt Putyintól

2005. 03. 15.
A csecsenföldi Tolsztoj-Jurt településen orosz csapatok, egy különleges műveletben, megölték Aszlan Maszhadovot, a csecsen szakadárok vezérét – közölte az észak-kaukázusi szövetségi erők képviselője. A holttestet azonosították – eddig a hírnek az a része, melyet illetően egyetért az ügy összes érintettje.



Aszlan Maszhadov csecsen elnökként 1997-ben Grúziában Eduard Sevarnadze vendégeként. Utolérték Fotó: Reuters

Ilja Sabalkin, az orosz terroristaellenes egység szóvivője szerint Maszhadov egy orosz, különleges akció során vesztette életét, mikor felrobbantották azt a bunkert, amelyben társaival rejtőzött. A szövetségi erők már korábban tudtak egy március 8-ára tervezett, helyi hivatalok elleni támadásról, amelynek ezzel az akcióval sikerült elejét venni: több terroristát sikerült élve elfogniuk, állítólag egyikük információja alapján sikerült felderíteni Maszhadov búvóhelyét is. 

Ezzel szemben Ramzan Kadirov, a csecsen miniszterelnök-helyettes úgy tudja: a vezér saját testőre fegyverétől halt meg, amely véletlenül sülhetett el a bunkerben. Maszhadov, a szakadár csecsen elnök, Samil Bászájev mellett az orosz szövetségi erők által legjobban keresett csecsen lázadó volt. Oroszország több halálos terrortámadás megszervezését is neki tulajdonítja, így többek között a tavaly szeptemberi beszláni támadást is. Nyugaton mérsékelt szeparatistának tartották, mert rendre elhatárolódott a terrorcselekményektől. 

Aszlan Alijevics Maszhadov 1951-ben született Kazahsztánban. 1981-ben elvégezte a kalinyini tüzérségi akadémiát. Katonai szolgálatát a Távol-Keleten kezdte, majd – 1981-től – Magyarországon állomásozott, egészen pontosan a Tata melletti Baj községben. 1991-től a független csecsen védelmi erők kijelölt vezetőjeként, majd helyettes vezérkari főnökeként szolgálta a Dudajev-féle szeparatista vezetést. 1995-től egyre jobb viszonyt alakított ki Moszkvával. Nem utolsósorban az ő rugalmasságának volt köszönhető 1996 nyarán a csecsen–orosz fegyverszüneti megállapodás létrejötte, amivel persze nem mindenki értett egyet; Samil Baszajev radikális iszlám szeparatista és társai már akkor nyíltan szembeszegültek vele. Ennek ellenére – rövid átmeneti kormányzás után – 1997 januárjában Maszhadov törvényesen is elnök lett. A lakosság körében egyre nagyobb befolyással bíró Baszajevék hatására azonban több olyan dologba is kénytelen volt beleegyezni (pl. a saria, az iszlám törvénykezés bevezetése), melyek következtében elvesztette Moszkva barátságát. Az 1999-ben (Vlagyimir Putyin jelenlegi orosz elnök által még miniszterelnökként) beindított második csecsen háborúban az orosz erők elűzték Groznijból a szeparatistákat. Maszhadov a gerillák között nem rendelkezett jelentős hatalommal Baszajevhez képest. 

Ez év tavaszán, miután elhatárolta magát a szeparatista mozgalmak vezetőitől, Baszajevtől és Udugovtól, úgy tűnt, talán sikerül szót értenie Moszkvával: állítása szerint harminc percre lenne szüksége arra, hogy meggyőzze Putyint a háború befejezéséről – de az orosz elnök ezt elutasította...

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!