hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Kerry utólag jobban csinálná
Vita az iraki stratégiáról

2004. 09. 27.
Alig hat héttel az elnökválasztások előtt úgy tűnik, John Kerry végső és minden eddiginél hevesebb támadást indított riválisa, George W. Bush ellen. A demokraták elnökjelöltje, kihasználva az Irakban az elmúlt hetekben kialakult kritikus helyzetet, elsősorban Bush külpolitikáját vette célba, de ezúttal saját elképzeléseit is konkrétan ismertette. Az elemzők szerint Kerry tervei kétségkívül jól hangzanak, de valójában nem realisztikusak, sőt nem is újszerűek, mivel megvalósításukkal a Bush-kormány már maga is próbálkozott. 



John Kerry és John Edwards. Még hat hét kampány Fotó: Reuters 

"Az elnök iraki politikája nem javította, hanem gyengítette országunk biztonsági helyzetét" – jelentette ki Kerry a New York Egyetemen, ahol a hallgatóság minden hasonló állítást buzgó tapssal jutalmazott. "Irak lerohanása történelmi jelentőség? válságot hozott létre, és ha nem változtatunk a dolgok állásán, akkor vég nélküli háborúskodás elé nézünk." Mint Kerry kifejtette, Szaddám Huszein "brutális diktátor volt, aki megérdemli, hogy a pokolba kerüljön", de ez a tény önmagában még nem elég egy háború elindításához. "Megdöntöttünk egy diktatúrát, de helyette káoszt hoztunk létre, és ezáltal Amerika még kevésbé van biztonságban, mint előtte." A demokrata elnökjelölt szerint Bush katasztrofális döntéseket hozott az országra nézve, és "minden kereszteződésnél a rossz irányba fordult".

Kerry azzal vádolja a Bush-kormányzatot, hogy félrevezette az amerikai népet, mivel nem volt őszinte az Irakból fenyegető veszély mértékét illetően, és azt sem ismertette előre, mekkora terhet és áldozatot jelent majd a háború az Egyesült Államok számára. Kerry szerint hiba volt, hogy Bush nem használta ki a szeptember 11. után tapasztalt nemzetközi támogatást. "A terroristák elszigetelése helyett Bush Amerikát szigetelte el a világ többi részétől. Megosztottuk a barátainkat és egyesítettük az ellenségeinket. Még soha nem voltunk ennyire népszerűtlenek a világban." Bush ellenfele – mint elmondta – minden hatalmat és erőforrást a globális terrorizmus leverésére és bin Laden elfogására koncentrált volna. Szaddámra csak nyomást gyakorolt volna annak érdekében, hogy a diktátor ne jelenthessen veszélyt Amerika és a Közel-Kelet számára.

A demokrata jelölt ezúttal azonban nem elégedett meg a kritikával, hanem négy pontból álló konkrét tervét is felvázolta arra vonatkozóan, ő hogyan képzeli el Amerika jövőjét. Szerinte első lépésként Bushnak
össze kellene ülnie a nagyhatalmak, valamint az Irakkal szomszédos országok vezetőivel, és erőteljesen szorgalmaznia kellene, hogy egy korábbi ENSZ-határozatnak megfelelően azok mind katonai csapatokkal, mind anyagi támogatással járuljanak hozzá Irak újjáépítéséhez. "A támogatóknak konkrét és fontos szerepeket kell felajánlani: például, hogy ők is részt vehessenek az iraki olajmezők fejlesztésében." 

A második fontos lépés Kerry szerint az iraki biztonsági erők kiképzésének hatékonyabb megszervezése lenne, míg a harmadik pontban egy olyan újjáépítési terv összeállítását sürgette, amely kézzelfogható eredményeket hoz az iraki nép számára. A negyedik fontos teendő pedig a beígért jövő évi választások megtartásának garantálása lenne. Bush demokrata riválisa szerint ezen intézkedések nyomán jövő nyártól megkezdődhetne az amerikai csapatok kivonása Irakból, ami négy éven belül be is fejeződhetne.

Bush szerint Kerry mindezzel azt állítja, hogy egy diktatúra stabilitása fontosabb, mint a demokrácia által nyújtott reménység és biztonság: "Ezzel nem értek egyet, de nemrégen még ellenfelem is ekképpen nyilatkozott." Kerry ugyanis a kampány kezdetekor azt állította: aki szerint Amerika nem lett biztonságosabb hely Szaddám elfogása után, az nem alkalmas az elnöki posztra. Dick Cheney alelnök is arra hívta fel a figyelmet, hogy Kerry folyton változtatgatja az Irakkal kapcsolatos álláspontját. Burkoltan célozva Kerry kiszámíthatatlan szavazási szokásaira, Cheney kijelentette: egy olyan elnök, aki nem tud kitartani a döntései mellett, zavarodottságról, gyengeségről és bizonytalanságról tesz tanúbizonyságot. Kerry azonban, annak ellenére, hogy 2002-ben szavazatával jóváhagyta a katonai csapás elindításának lehetőségét a szenátusban, ma úgy véli, ez nem áll ellentétben mostani álláspontjával: "Bármilyen elnöknek szüksége lehet arra, hogy erőhatalommal fenyegesse az ellenséget. Bush elnök azonban visszaélt ezzel a hatalommal."

Amerikai szakértők üdvözölték Kerry elképzeléseit, de azok megvalósíthatóságát, illetve újszerűségét megkérdőjelezték. Szerintük ugyanis az iraki állapotok fényében erősen kérdéses, hogy bármely amerikai elnök képes lenne nagyobb nemzetközi összefogást mozgósítani.

Memogate: nem Bush, hanem a CBS hazudott

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!