hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Szomszédok
Orosz lengyel kézfogás

2002. 01. 20.
Vlagyimir Putyin lengyelországi látogatása az orosz, sőt talán az egész európai külpolitika egyik legfontosabb eseménye volt a héten, ilyenre ugyanis az utolsó nyolc év alatt nem volt példa. Lengyel számítások szerint az oroszországi piacról való távozást és az Európa felé való nyitást követően Lengyelország kétmilliárd dollárt és 150 ezer munkahelyet vesztett el. Most újra eljött az együttműködés ideje.



Vlagyimir Putyin orosz és Alekszander Kwasniewski lengyel államfő Varsóban. Szót értettek Fotó: Reuters

Oroszország és Lengyelország történelmi viszonya meglehetősen bonyolult. Ennek fő oka a vezető szerepért való küzdelem a szláv világban és Kelet-Európában, ezenkívül a két ország különböző keresztény hitvallása is.

A Kijevi Rusz széthullását és kulcsfontosságú területek mongol kézre jutását követően a dél-nyugati régiók Litvánia és Lengyelország fennhatósága alá kerültek. Ezeken a területeken az addigi egységes orosz közösségből két nemzetiség alakult ki: az ukrán és a belorusz, amelyek ettől kezdve erőteljes, mondhatni erőszakos katolizálásnak voltak kitéve.

Az oroszokat, akik az ukránokkal és a beloruszokkal ellentétben már a 15. században önálló, független államot mondhattak magukénak, ez állandó ellenkezésre sarkallta. Ugyanerre az időre tehető Oroszország aktív küzdelmének kezdete Litvánia és Lengyelország ellen az ősi orosz földek visszaszerzéséért. A livóniai háború során a lengyelek a német lovagrend és Litvánia részvételével létrehoztak egy egységes államot Reczpospolita néven. 

Az 1600-as évek elején, amikor Oroszországban trónutódlási válság tört ki, a lengyel hadsereg benyomult területére. Két önjelölt cárevicset is támogattak, akik mindketten Rettegett Iván elhunytnak hitt fiának, Dimitrijnek adták ki magukat. Az egyik ál-Dimitrij Moszkváig is eljutott, sőt Oroszország törvényes uralkodójává koronázták. A lengyel hadsereg Moszkvában maradt, bevették magukat a Kremlbe, az általuk támogatott újdonsült cár pedig egy lengyel hadvezér leányát vette feleségül. Oroszország lényegében lengyel befolyás alá került, amelyet csak egy népi felkelés útján sikerült megszüntetni: mindkét ál-Dimitrijt megölték, és az országban új orosz dinasztia, a Romanov-ház kezdte meg uralkodását. Negyven évvel később ők segítették az ukránok függetlenségi törekvéseit a lengyelekkel szemben, amelynek eredményeként Oroszország és Ukrajna egyesült.

Lengyelország ezzel párhuzamosan folyamatosan gyengült, és a 18. század elején bizonyos ideig nem volt királya. I. Péter cár ekkor döntött úgy, hogy Lengyelországból baráti államot hoz létre, II. Rákóczi Ferencet ültetve a lengyel trónra. (Megállapodásuk volt egyébként az első szövetségkötés Oroszország és Magyarország között.) Mint ismeretes, a történelem más irányt vett, és a terv nem sikerült; Lengyelország azonban így sem úszta meg az orosz befolyást. Az 1770-1790-es időszakban Európa térképéről eltűnt a lengyel állam; Ausztria, Poroszország és Oroszország osztozott meg rajta. 

A lengyel földeket megszerző Napóleon létrehozta a Varsói Nagyhercegséget, mikor pedig vereséget szenvedett, a volt lengyel területek legnagyobb része Oroszország birtokába került. Noha ezek a régiók a Lengyel Királyság nevet viselték, saját alkotmányuk és bizonyos mérték? függetlenségük volt az orosz birodalmon belül, a lengyelek gyakran lázadtak az orosz cár hatalma ellen. Megszabadulni azonban csak száz év múlva, az első világháború idején tudtak, amikor a lengyel földeket német és osztrák–magyar hadseregek szállták meg. 

1918-ban a lengyelek kikiáltották a Független Köztársaságot. Oroszországban ebben az időben a bolsevikok kezében volt a hatalom. Mivel ők a világforradalomra összpontosították figyelmüket, melynek központja Németország lett volna, 1920-ban a Vörös Hadsereg elindult Lengyelország felé. Az oroszok és a lengyelek újból egymásnak támadtak – az utóbbiak győztek. Ők kapták meg a nyugati belorusz és ukrán területeket is, melyek addig Szovjet-Oroszország részét képezték.

Lengyelországban sok orosz katona maradt fogságban, többségük koncentrációs, illetve munkatáborokban lelte halálát. A lengyelek közül pedig sokan az orosz kommunizmus áldozatai lettek. 1939-ben Németország megtámadta Lengyelországot. Szövetségese a Szovjetunió volt, amely elfoglalta az 1920-as háborúk után elvesztett nyugati ukrán és belorusz területeket, egyúttal pedig sok lengyelt is túszul ejtett. Sokukat kivégezték, másokat Szibériába küldtek.

Amikor a hitleri csapatok megtámadták a Szovjetuniót, az ottani addig fogoly lengyelek felszabadító lengyel hadtestté alakultak, és a Vörös Hadsereggel karöltve részt vettek Lengyelország felszabadításában. Az oroszok, miközben űzték a németeket Lengyelországból, mintegy 600 ezer saját katonát vesztettek. A háború után Lengyelország független állam maradt, azonban a Szovjetunió befolyása alá került. Sztálin segítségével a lengyel kommunisták kerültek hatalomra. 

A kommunizmus bukása után a két ország kapcsolata rosszabbodott. Lengyelországban egyre erősödött az oroszellenes hangulat, főként a csecsenföldi hadművelet miatt. Úgy tűnik, a lengyelek egy része továbbra is úgy viszonyul Oroszországhoz, mint olyan birodalomhoz, melyet le kell rombolni. Azt állítom viszont, hogy az oroszok részéről nincs semmiféle ellenséges érzület a lengyelek iránt. Sőt, rokon származású és nyelv? népként fogadják el őket. 

Putyin lengyelországi látogatása valóban új korszakot nyithat a két ország kapcsolatában, és hozzásegítheti őket ahhoz, hogy háttérbe szorítsák a régi történelmi sérelmeket. Ezt előmozdíthatja a lengyelek új gazdasági érdekeltsége is – az orosz–nyugat-európai vezeték révén olcsó gázhoz juthatnak majd –, valamint Putyin bejelentése, melynek értelmében Oroszország kész kártérítést fizetni a sztálini terror lengyelországi áldozatainak.


Moszkva nem ellenzi az úniót

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!