Az épület a 20. század eleje óta áll a vallási és politikai csatározások középpontjában. 

A török Állami Tanács 15 napon belül határoz az 1500 éves, világörökséghez tartozó épület sorsáról, ami eredetileg katedrálisnak épült, mielőtt mecsetté, majd múzeummá vált az 1930-as években. 

Amennyiben a testület úgy határoz, ismét mecsetté alakulhat át.

Recep Tajjip Erdogan török elnök még a múlt évben, választási kampánya során vetette fel az ötletet, amiért a törökországi iszlamisták már régóta lobbiznak, de a szekuláris ellenzék nem támogatta a lépést. 

Heves kritikák

A felvetés nem csak ellenzéki, nemzetközi kritikát is vont maga után vallási és politikai vezetők részéről egyaránt. A keleti ortodox egyház feje, illetve Görögország is határozott ellenvetéseket fogalmazott meg a tervvel kapcsolatban. 
Lina Mendoni görög kulturális miniszter azzal vádolta meg Törökországot, hogy „fanatikus nacionalista és vallásos érzelmeket szít”, és kifejezte, országa ragaszkodik ahhoz, hogy az UNESCO világörökség részét képező épületben semmilyen változást ne vigyenek véghez anélkül, hogy azt a testület kormányközi bizottsága előzetesen elfogadná. Az UNESCO aligazgatója, Ernesto Ottone Ramirez hasonló véleményt fogalmazott meg, hozzátéve, az ENSZ írt Törökországnak a javaslattal kapcsolatban, de mindeddig nem kaptak választ.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter figyelmeztetett, hogy minden a Hagia Szophia státuszában véghezvitt változás eltörölné az épület azon szerepét, hogy „az emberiséget szolgálja szükséges hídként a különböző hitek, hagyományok és kultúrák között”.

Az épület mögött rejlő történelem

Az ikonikus, kupolás épület Isztanbul Fatih kerületében fekszik, a Boszporusz nyugati oldalán.
A területen a negyedik századtól kezdve építettek nagyobb templomokat, amiket lázadások, felkelések során sorra leromboltak.

A Hagia Szophiát végül i. Jusztiniánusz építtette fel 532 és 537 között a Kelet-Római Birodalom fővárosában, Konstantinápolyban. A Mediterráneum minden sarkából hozták az alapanyagokat a mérnökök, hogy felépíthessék a gigantikus katedrálist, ami mára Törökország leglátogatottabb helyszíneinek egyikévé vált.

Befejezése után a főváros ortodox patriarkátusának székhelyévé vált, és bizánci császári ceremóniáknak, például koronázásoknak is otthont adott. 

A Hagia Sophia közel 900 évig szolgált a keleti ortodox egyház központjaként, majd 1453-ban, amikor az Oszmán birodalom II. Mehmed vezetésével bevette Konstantinápolyt, ragaszkodott hozzá, hogy az épületet mecsetté alakítsák. Az oszmán építészek el is távolították az ortodox szimbólumokat, és tornyokkal, illetve minaretekkel látták el a katedrálist. 

Az első világháború végén az Oszmán birodalom vereséget szenvedett, azonban török nacionalista erők a birodalom hamvaiból feltámasztották a modern Törökországot. A szekuláris köztársaság első elnöke, Musztafa Kemal Atatürk elrendelte, hogy a Hagia Szophiát múzeummá alakítsák, és 1935 óta akként is működik. 

Iszlamista csoportok azóta követelik, hogy az épületet alakítsák vissza mecsetté, és tüntetéseket is szerveztek az 1934-es törvény ellen, ami tiltja a területen a vallási összejöveteleket. 

(BBC)

Megosztaná véleményét másokkal is? A Facebook oldalunkon megteheti: