A szakemberek szerint csak rendkívüli tudással rendelkező mesterek voltak képesek előállítani ezeket az éles, egyforma kovapengéket. A leletek közt nagy kovakőmagokat is találtak, amelyekből kések, aratóeszközök és sarlók készültek. A pengegyártás különösen fejlett technológiát igényelt.

Ennek az ősi pengekovácsműhely még nagyobb jelentőséget nyer, ha figyelembe vesszük a Biblia beszámolóit az ősi Izraelben tapasztalható fegyverhiányról. Az I. Sámuel könyve egy árulkodó részletet rögzít az izraeliták technológiai hátrányáról Saul király uralkodása alatt:

„A csata napján Saul és Jónátán emberei közül senkinek sem volt kardja vagy lándzsája; csak Saulnak és fiának, Jónátánnak volt”

(1 Sámuel 13:22).

Ez a bibliai szakasz rávilágít arra, hogy a vaskor elején, körülbelül 3000 évvel ezelőtt a filiszteusok monopolizálták a vasipari technológiát. A fémmegmunkálási technikákat ellenőrző filiszteusok szándékosan megakadályozták, hogy az izraeliták hozzáférjenek kovácsokhoz, akik fémfegyvereket tudtak kovácsolni vagy javítani. 

A feltárt település századokon át lakott volt, a rézkor végétől a korai bronzkorig, és több mint fél kilométeres területen helyezkedett el. Számos föld alatti gödröt is találtak, amelyeket raktározásra, lakhatásra, műhelymunkára vagy rituális célokra használtak. A hulladékanyagok szándékos eltüntetése pedig arra utal, hogy a mesterek féltve őrizték szakmai titkaikat, ami fejlett gazdasági és társadalmi struktúrákra utal.

A műhely regionális központként működhetett, ahonnan a kánaánita pengéket a Levante térségébe szállították. Ez a kereskedelmi hálózat azt bizonyítja, hogy az itt élő közösség már akkor is gazdaságilag összekapcsolt rendszer része volt.

A felfedezés továbbá bibliai helyszínekhez is kötődik: Kirjat Gat neve a filiszteus Gát városára utal, Góliát szülőhelyére. Józsué és Sámuel könyveiben Gát városa közelében található filiszteus településként említett bibliai Siklág városát radiokarbon kormeghatározás segítségével azonosították, amely szerint a település a Kr. e. 10. század elejére, Dávid király idejére nyúlik vissza.

Ezenkívül Kirjat Gat közelében találtak egy erődítményt a bibliai bírák korából, amelyet körülbelül 3200 évvel ezelőtt építettek a kánaániak, hogy megvédjék magukat a térségbe érkező, egyre erősebbé váló filiszteusoktól. Ez a felfedezés régészeti bizonyítékot szolgáltat a Bírák könyvében leírt viharos időszakra, amikor különböző népek versengtek a stratégiai jelentőségű partvidék feletti ellenőrzésért.

Összességében a felfedezés nemcsak technológiai érdekesség, hanem jelentős új ismereteket nyújt a korai városiasodásról, szakosodásról és társadalomszervezésről az ősi Izrael területén. A múlt technológiai fejlődése rávilágít arra, hogy az emberi találékonyság már évezredekkel ezelőtt is figyelemre méltó szinteket ért el.

(Israel365/Hetek)