Magyarország alkotmányos rendjében a köztársasági elnök személye sérthetetlen, ami azt jelenti, hogy az államfő elmozdítása a tisztségtől nem politikai, hanem kizárólag szigorú közjogi feltételekhez kötött folyamat, így Magyar Péter is csak ezt az utat követheti.
Az elmúlt évtizedben két esetben – Schmitt Pál 2012-ben és Novák Katalin 2024-ben – az elnökök önként léptek vissza, de sosem történt meg a kényszerű megfosztás.
Magyarország Alaptörvénye 13. cikke szabályozza a köztársasági elnök tisztségtől való megfosztását, és ez az egyik legnehezebben teljesíthető alkotmányos eljárás a magyar jogrendszerben. A folyamat csak akkor indulhat meg, ha az elnök szándékosan megsérti az Alaptörvényt vagy valamely törvényt feladatköre gyakorlása során, illetve, ha szándékos bűncselekményt követ el.
Hallgassa meg, mit mond erről Pokol Béla jogtudós, volt alkotmánybíró:
Politikai okokból – például alacsony népszerűség, vagy kormányzati konfliktusok miatt – az elnök nem visszahívható, kizárólag a fenti jogi felelősségre vonás útján távolítható el akarata ellenére.
Az eljárás első lépcsőfoka az indítványozás. A megfosztási eljárást nem kezdeményezheti bárki: az országgyűlési képviselők legalább egyötödének, jelenleg 40 képviselőnek szükséges írásbeli indítványa ehhez. Ez önmagában már jelentős politikai akadály, hiszen a kormánypártokat nehéz meggyőzni arról, hogy saját elnökük ellen indítsanak eljárást.
A második fázis a parlamenti döntés, más néven vádemelés. Az Országgyűlésnek titkos szavazással kell döntenie az eljárás megindításáról. Ehhez az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata szükséges, azaz jelenleg 134 képviselő támogatása kell a 199 helyből.
Ha a parlament megszavazza az eljárást, az ügy a politikusoktól átkerül az Alkotmánybíróság elé, amely lefolytatja a bizonyítási eljárást, meghallgatja az érintettet, értékeli a bizonyítékokat és jogi érveket. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja a jogsértést vagy a szándékos bűncselekményt, határozatával megfoszthatja a köztársasági elnököt a tisztségétől. Fontos hangsúlyozni, hogy az Alkotmánybíróság csak akkor hozhat ilyen határozatot, ha a parlament már megindította az eljárást – a testület nem kezdeményezhet magától megfosztási eljárást.
Fontos különbségtétel a menesztés (megfosztás) és az elnöki megbízatás egyéb idő előtti megszűnési okai között. Lemondás esetén az elnök önként távozik, mint Novák Katalin vagy Schmitt Pál is tette. Ehhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges, de ez nem vádemelés, nem bírósági eljárás.
Összeférhetetlenség áll fenn, ha az elnök olyan tisztséget vagy állapotot tart fenn, ami nem egyeztethető össze az államfői léttel, és ezt nem szünteti meg. A képtelenség a feladatellátásra akkor következik be, ha az elnök több mint 90 napig nem tudja ellátni feladatát egészségügyi okokból. Ezek az esetek nem igénylik a megfosztási eljárás bonyolult folyamatát.
További lehetőségként merül fel a közvetlen elnökválasztás ötlete, ami Magyarországon nem újkeletű. A rendszerváltás idején, 1990 januárjában a Nemzeti Kerekasztal-tárgyalások eredményeként még közvetlen népszavazással szerették volna megválasztani az első köztársasági elnököt. Azonban akkor az SZDSZ, majd hozzájuk csatlakozva éppen a Fidesz akadályozta meg ezt a megoldást a „négyigenes" népszavazással. A Fidesz és az SZDSZ attól tartott, hogy a nép Pozsgay Imrét vagy más volt MSZMP-st választana az állam élére, így a közvetlen választást csak az MSZP támogatta. A népszavazáson 4,5 millió magyar vett részt, és pár ezer szavazattal nyertek az igenek, így végül a parlamentre bízta az államfő megválasztását.
Két lemondás után, 2024-ben újra előkerült a téma. A Momentum, az MSZP, a DK, a Jobbik és a Mi Hazánk is közleményben követelte a közvetlen államfőválasztás intézményének bevezetését. Az ellenzéki pártok alaptörvény-módosítást kezdeményeztek, felvetve a kérdést: miért ne dönthetnének a köztársasági elnök személyéről közvetlenül a választók? Erre akkor nem volt esély, de most a kétharmados Tisza-többség megkísérelheti a közvetlen választás bevezetését.
Sulyok Tamás megbízása azonban ebben az esetben sem szűnne meg, mert az új rendszer csak a megbízási ciklusának lezárultával, 2029-ben léphet életbe, visszamenőleg nem alkalmazható, ezzel nem lehet elmozdítani a köztársasági elnököt.
hetilap
