Mint arról beszámoltunk, immár egy hónapja tart az ukrán olajblokád a Barátság vezetéken, és mára egyértelművé vált, hogy Zelenszkij elnöknek nincs szándékában újraindítani az orosz olaj szállítását.

Most ismét küzdenünk kell a közös értékeink védelméért - hit, család, nemzet! Kérjük, támogassa a munkánkat: hetek.hu/tamogatas

A magyar kormány több diplomáciai és gazdasági lépést is tett a vezeték újraindítására, és az Európai Unió is erre szólította fel Ukrajnát, de ezek eddig nem törték meg Kijev ellenállását. Emiatt került az asztalra a villamosenergia‑export megszakításának lehetősége, mint „a végső csapás” Kijevvel szemben.

A debreceni háborúellenes gyűlésen Orbán Viktor egyértelműen fogalmazott: „igen, a magyar kormánynak van erre egy terve”, ám hozzátette, hogy ehhez csak „a legvégső esetben” kívánnak hozzányúlni, mert tisztában vannak azzal, milyen súlyos következményei lennének Ukrajna energiaellátására.

A kérdés súlyát az adja, hogy Ukrajna ma már szinte példa nélküli mértékben rá van utalva a szomszédos országokból érkező áramra: az ExPro energetikai cég adatai szerint 2026 februárjában 1,26 millió megawattóra villamos energiát importált, ami új havi rekord. A teljes mennyiség 49 százaléka Magyarországról érkezett, így „továbbra is Magyarország a legnagyobb beszállító az ukrán villamosenergia‑piacon”, a második helyen Szlovákia áll 18 százalékkal; 2025 februárjához képest az ukrán import ötszörösére nőtt, és Kijev az idei évben egyáltalán nem exportált áramot.

Ezért „Magyarországnak és Szlovákiának nagy fegyver van a kezében Ukrajna ellen”, különösen egy olyan helyzetben, amikor az orosz olaj már lassan másfél hónapja nem jut el rajtuk keresztül Európába az ukrán tranzitleállítás miatt.

A debreceni fórumon a közönségkérdésként is felmerült: ha „Magyarországon keresztül megy négy nagy vezeték, amin áramot szállítunk Ukrajnába”, és az Ukrajnában felhasznált áram „nagyjából 40–60 százaléka innen és Szlovákiából érkezik”, akkor nem lenne‑e logikus a Barátság‑vezeték blokádjára válaszul „lezárni a villamos energiát a csata következő lépésében”.

Orbán Viktor válasza egyszerre volt politikai üzenet és figyelmeztetés: „Nekünk nem az ukrán nép az ellenségünk, hanem azok a vezetők, akik velünk szembe fordítják Ukrajnát” – mondta, miközben megerősítette, hogy a dosszié, amely az áramleállítás forgatókönyvét tartalmazza, „igenis létezik”.

„Mi csak a végén akarunk olyan lépéseket tenni, ami már az embereknek fáj. Ezért ezt a végére hagyjuk, én ezt nem zárom ki.

Mint említettem, nekem is van egy tervem, nem csak nekik. Ennek vannak mindenfajta alfejezetei. Majd azt a dossziét nyitjuk ki, amit kell” – fogalmazott a miniszterelnök, aki ugyanakkor jelezte: ha lehet, elkerülné a végrehajtást, hogy ne okozzanak közvetlen szenvedést az Ukrajnában élő magyar és ukrán civileknek.

Magyarország mérlegelését nemcsak a politikai, hanem a műszaki szempontok is bonyolítják: a villamosenergia‑hálózatok összekapcsoltsága miatt egy ilyen lépés nem csupán Ukrajnára, hanem más régiós országok ellátásbiztonságára is hatással lehetne. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a nagyfeszültségű összeköttetések lekapcsolása láncreakciót indíthat el a frekvenciaszabályozásban, ezért még egy politikailag indokoltnak tartott döntés is könnyen visszaüthet a térség többi országára.

Ebben a helyzetben a magyar kormány egyszerre próbálja eszközként használni az áramexportot, és elkerülni, hogy egy „energiacsap” megnyitása újabb regionális válságot idézzen elő az amúgy is feszült európai hálózaton.