Az alelnök a Müncheni Biztonsági Konferencia szervezetének eseményén kifejtette, hogy a 21. században Európának egy "kicsivel" nagyobb mértékben kell részt vennie a terhek megosztásában a védelmet tekintve.

Hozzátette, az elmúlt két évtizedben mind Európa, mind Amerika elkényelmesedett a védelmi berendezkedést illetően, és ez a "testtartás" nem felel meg a következő húsz év kihívásainak.

"Ennek az alapvető kérdésnek az átgondolását közösen kell megtenni, és ez alapvető meggyőződése (Trump) elnöknek is" - fogalmazott J. D. Vance.

Az alelnök beszélt az Egyesült Államok és Európa kereskedelmi-gazdasági kapcsolatairól is, amivel kapcsolatban sürgette, hogy az európai országok számolják fel az amerikai termékek európai piaci jelenlétét akadályozó vámokat és nem vámjellegű kereskedelmi akadályokat.

J.D. Vance visszautalt a februárban Münchenben elmondott - nagy visszhangot kiváltott - beszédére is, amiben bizonyos demokratikus normák európai háttérbe szorulásának veszélyére hívta fel a figyelmet.

A washingtoni eseményen arra a párhuzamra mutatott rá, ami a "szólás ellenőrzésének növekedése és a polgárok bizalomvesztése" között fennállhat.

Megértését fejezte ki az iránt, hogy minden ország a saját döntése alapján állítja fel, hogy milyen tartalom fér bele a politikai vitában, és elismerte, hogy ezek a határok egyes országokban máshol húzódnak, mint az Egyesült Államokban.

"Ugyanakkor nagyon óvatosnak kell lennünk abban, hogy ezeket a vonalakat ne úgy húzzuk meg, hogy az tulajdonképpen aláássa a demokratikus legitimációt, amin a civilizációnk alapul"

- hívta fel a figyelmet az alelnök. Hozzátette, szavai nem azt jelentik, hogy "Európa rossz, Amerikai jó".

J.D. Vance megjegyezte azt is, az elmúlt években mindkét fél "kissé letért a vágányról". Szükségesnek nevezte, hogy "elősegítsék ennek a vágánynak az újbóli megtalálását", amiben az Egyesült Államok együttműködését ajánlotta fel Európa számára.

amerika nyitott a további közvetítésre Oroszország és Ukrajna között

Az Egyesült Államok nyitott a további közvetítésre Oroszország és Ukrajna között - nyilatkozta az amerikai alelnök szerdán, ugyanakkor megerősítette, hogy ha nincs előrelépés, az amerikai fél kiszállhat a békefolyamatból.

J.D. Vance Washingtonban a Müncheni Biztonsági Konferencia által rendezett pódiumbeszélgetés keretében kifejtette, hogy az amerikai megközelítést a "stratégiai realizmus" vezérli a háború lezárására tett erőfeszítések során.

Abszurdnak nevezte, hogy a hosszú ideje zajló háborúban a két fél még csak nem is beszél egymással arról, hogy mit akar elérni annak érdekében, hogy lezárja a konfliktust.

Az orosz állásponttal kapcsolatban az alelnök kifejtette: annak érdekében, hogy a háború lezárható legyen, meg kell érteni, hogy a másik fél honnan indul, és ez még csak azt sem jelenti, hogy egyet kellene érteni a háború igazolására hangoztatott orosz állásponttal.

Az amerikai közvetítéssel zajló alkufolyamat részleteiről Vance azt mondta, hogy az orosz fél nem érdektelen a háború lezárását tekintve. Hozzátette, hogy jelen pillanatban

azokat az elvárásokat és engedményeket, amelyeket Oroszország kér, az Egyesült Államok "túl soknak tartja",

és egyben hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni az ukrán szükségleteket is annak érdekében, hogy rendezés sikeres legyen.

"A konkrét lépés, amit most szeretnénk látni, az az, hogy mindkét fél, oroszok és ukránok megállapodnak bizonyos alapvető irányelvekben, amelyek mentén leülnek és beszélnek egymással, és ilyen párbeszédben az Egyesült Államok örömmel vesz részt" - fogalmazott az amerikai alelnök.

Megállapította, hogy a két fél elvárásai közötti szakadékot úgy nem lehet csökkenteni, ha nincs közvetlen tárgyalás. 

Vance egyben elismerte, hogy miközben Ukrajna jelenleg késznek mutatkozik egy 30 napos tűzszünetet elfogadni, a pillanatnyi orosz álláspont az, hogy a harcok ilyen hosszúságú szüneteltetése "nem stratégiai érdeke".

Hozzátette ugyanakkor, hogy az Egyesült Államok amennyire csak lehet próbál konstruktív közvetítőként részt vállalni, ugyanakkor ebben a szerepben az teszi "frusztrálttá" mindkét fél irányában, hogy

"olyan mértékű a gyűlölet, hogy egy egyórás megbeszélés első félórája mindig a történelmi sérelmek felemlegetéséről szól mindekét oldalon".

Az alelnök egyben azt a meggyőződését hangoztatta, hogy "a háború rossz az Egyesült Államok, rossz Európa, rossz Oroszország és rossz Ukrajna számára", Donald Trump amerikai elnök a háború befejezése mellett szóló humanista érveként azt emelte ki, hogy az emberek halálát, az öldöklést kell megállítani.

(MTI/Hetek)