Izgalmas leletet tártak fel Jeruzsálemben, ahol Jézus meggyógyította a vak embert
A 2800 éves gát segített a vizet a Gihon-forrásból a Siloám medencébe vezetni
Izgalmas leletet tártak fel Jeruzsálemben, ahol Jézus meggyógyította a vak embert

FB/Israel Antiquities Autyority

2025. 09. 01.
Az ókori Jeruzsálemben feltárt hatalmas falat a Siloam-medence eredeti műszaki kialakításának részeként azonosították, amelyen Jézus állítólag meggyógyította a vak embert. A kutatók a felfedezést ritka fizikai kapcsolódásként írták le a János evangéliumában említett helyhez.

A körülbelül 2800 évvel ezelőtt épült, tíz méter magas szerkezet egy kifinomult hidraulikus rendszer része volt, amely segített a vizet a Gihon-forrásból a medencébe vezetni. A helyszínt feltáró régészek radiokarbonos kormeghatározással megvizsgálták a habarcsba ágyazott szerves anyagokat, köztük ágakat és gallyakat, és megerősítették, hogy az építmény az Első Templom időszakában készült.

Itamar Berko, az Izraeli Régészeti Hatóság ásatásainak vezetője szerint a fal „kézzelfogható maradványokat” nyújt egy helyről, amelyet eddig csak a szentírások említenek.

Elmondta, hogy a felfedezés egy hatalmas gátfal, amelyet Joás és Amáziás királyok uralkodása alatt építettek.

Berko hozzátette, hogy a szerkezet mérete és állapota jól mutatja Jeruzsálem ősi lakóinak mérnöki képességeit.

A gát szélessége több mint 8 méter, hossza pedig több mint 20 méter. Úgy tervezték, hogy összegyűjtse és egy központi medencébe irányítsa az esővíz lefolyását, így szárazság idején víztározóként, a Tyropoeon-völgyben pedig árvíz elleni gátként szolgál. Ellenkező esetben a víz ellenőrizetlenül a Kidron-völgybe, majd a Holt-tengerbe folyna.

A helyszín megfelel a János evangéliumában leírt Siloam-medencének, ahová Jézus elküldi a vak embert, hogy mossa meg a szemét és visszanyerje látását.

A medencét valószínűleg a most feltárt gátfal tartotta fenn. Bár régóta kapcsolódik a vallási hagyományhoz, a medence eredetének fizikai jelei eddig rejtve maradtak.

Amichai Eliyahu örökségvédelmi miniszter szerint a felfedezés az ókori Jeruzsálem mérnökeinek technológiai leleményességét mutatja be, és alátámasztja a korszak környezeti kihívásairól szóló történelmi beszámolókat.

A leleteket a jövő hónap elején, a 26. Dávid városa tanulmányi konferencián fogják hivatalosan bemutatni „Az elveszett medence – Siloam rejtélye” címmel.

A legrégebbi kanócos lámpás

A Facebookon az Izraeli Régészeti Hatóság egy másik ásatásról írt. A régészek feltártak valamit, amit a világ legrégebbi ismert lámpás kanócainak tartanak. A szerves textilfragmentumokat, amelyek a bronzkor közepére, i. e. 2500–2000 körüli időszakra datálhatók, Jehud városa közelében található sírokban eltemetett agyag lámpákban találták meg.

A lámpákat az Izraeli Földügyi Hatóság felügyelete alatt végzett építési munkálatok során fedezték fel, kerámiatárgyak, állatcsontok, fémfegyverek és ékszerek mellett találták meg őket. A kanócok azért maradtak meg, mert a lámpák belsejében voltak lezárva.

A vizsgált kanócokon található korom arra utal, hogy azokat aktívan használták a temetési szertartások során.

(CP/Hetek)

Aktuális hetilap
Kövessen minket!
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!