Szénizotópos kormeghatározásaz alapján az első századan készülhetett cédrusdeszkából, és nagyjából 12 ember befogadására volt alkalmas, ami összhangban áll az evangéliumok Jézusról és tanítványairól szóló beszámolóival. Danny Herman bibliai régész a Daily Mailnek úgy nyilatkozott, hogy „Ez nem csupán egy régészeti lelet, hanem Jézus leghíresebb történetéhez kapcsolódik, mely a tónál történt.”
Hozzátette, hogy
„Bár nem tudom bizonyítani, hogy (éppen) ez az a hajó, de minden bizonnyal ez a típus szerepel abban a történetben.”
A szakértő azt is megjegyezte lapnak, hogy „a hajó közelében talált olajlámpás arra utal, hogy azt éjszakai utazásra használták, pontosan úgy, mint az evangéliumban, amikor Jézus lecsendesíti a tengert”.
A hajót még 1986-ban, egy súlyos aszály idején fedezték fel Moshe és Yuval Lufan testvérek Magdala közelében.
A hajó közel két évezreden át volt eltemetve az iszapban. Miután feltárták, a régészek gondosan üvegszálas bevonattal látták el, hogy megakadályozzák a bomlást. Utóbbi eljárás igen kényes művelet volt, és 16 évig tartott, mire a végére értek.
A „Jézus csónak” 2000 óta a Ginosarban található Yigal Allon Múzeumban van kiállítva.
Kurt Raveh régész ugyanakkor hangsúlyozta, hogy abban az időben körülbelül 600 hajó közlekedett ezen a tavon, és az építés valószínűsíthető ideje valóban az i. e. 1. század és az i. sz. 1. század közé tehető, azonban bizonyítani azt már lehetetlen volna, hogy Jézus valaha is rajta volt, vagy egyáltalán látta-e a „Jézus csónakot”.