A Trump-ultimátum előzményeiről előző cikkünkben írtunk, és a témához kapcsolódik a Hetek-podcast legutóbbi adása, amelyben magyar szinkronnal meghallgathatják Donald Trump és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nyilatkozatát az 50 napos ultimátumról.

Vámháború: kockázatok és mellékhatások

Nem ez az első alkalom, hogy az amerikai elnök radikális vámok bevezetését helyezi kilátásba azokkal az országokkal szemben, amelyek nem működnek együtt az elvárásainak megfelelően az Egyesült Államokkal. Kérdés azonban, milyen hatással járhatnak ezek a lépések a már most is számtalan nyugati szankcióval sújtott orosz gazdaságra?

Robert C. Castel, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója a Facebook-oldalán megjelent írásában azt a kérdést járja körbe, milyen lehetőségek adódnak Oroszország, India és Kína számára az amerikai 100%-os másodlagos vámok megkerülésére.
 

Az amerikai „másodlagos vámok” olyan büntető jellegű kereskedelmi intézkedések – írja a szerző, amelyeket nemcsak az elsődleges célország (például Oroszország), hanem azon harmadik országok ellen is alkalmaznak (mint India és Kína), amelyek továbbra is jelentős kereskedelmet folytatnak a szankcionált állammal – különösen az energiaszektorban. 

A tervezett 100%-os másodlagos vámok célja, hogy elriasszák ezeket az országokat az orosz olaj és más exportcikkek vásárlásától azáltal, hogy az ő amerikai exportjukat extrém módon megdrágítják. Sose felejtsük el, teszi hozzá Robert C. Castel, hogy az USA a világ legnagyobb piaca, ez tavaly 3.2 trillió dollárt jelentett.

Mit tehet Oroszország?

Kérdés, melyek lehetnek a lehetséges megkerülési stratégiák az érintett országok számára? A lehetőségek között a szerző megemlíti, hogy lehetséges a kereskedelmi diverzifikáció és átirányítás, vagyis az export fokozása más irányokba: India és Kína például növelheti kivitelét nem amerikai piacokra, ezzel csökkentve az amerikai vámokkal szembeni kitettségét. Ugyanennek a célnak egy másik eszköze lehet a közvetítő országok bevonása, vagyis az áruk harmadik országokon keresztül történő újraexportálása, amelyekre nem vonatkoznak az amerikai vámok – bár az USA megpróbálhatja nyomon követni és büntetni ezeket a gyakorlatokat. 

Szóba jöhetnek vámtechnikai megoldások, mint például a termékmódosítás, vagyis az áru összetételének vagy besorolásának megváltoztatása alacsonyabb vámtarifát eredményező kategóriába való átsorolás érdekében, valamint gyártóbázisok létrehozása olyan országokban (vagy magában az USA-ban), amelyekre nem vonatkoznak a vámok. 

Oroszország megpróbálkozhat menetességet kérni bizonyos termékekre, amelyek az Egyesült Államok számára stratégiai fontosságúak, és alkalmazhat alternatív fizetési és elszámolási rendszereket nem dollár alapú tranzakciók esetében.

Hosszú távú következmények jöhetnek

A szankció elkerülési stratégiáknak azonban korlátjai és kockázatai is vannak, Trump fokozhatja például a vámellenőrzéseket, növelheti az átszállítási útvonalak vizsgálatát, és szankciókkal sújthatja azokat az országokat vagy cégeket, amelyek a megkerülésben részt vesznek. Felmerülhet a közvetlen megtorlás is, vagyis a megkerülési próbálkozások újabb szankciókat vagy kereskedelmi korlátozásokat válthatnak ki. Számolni kell továbbá a gazdasági költségekkel, ugyanis sok megkerülési stratégia magasabb költségekkel, ellátási lánc zavarokkal vagy jogi kockázatokkal jár.

Mindebből az lehet a fő tanulság, hogy nincs tökéletes megoldás: Az USA mindenképp jelentős befolyással bír a globális kereskedelemre, és a legtöbb megkerülési stratégia valamilyen politikai, gazdasági vagy jogi kockázattal jár. A leghatékonyabb eszközök közé a beszállítói lánc módosítása, terméktechnikai átalakítás, illetve mentességek elérése tartozik. Hosszú távon azonban az Egyesült Államok által következetesen alkalmazott másodlagos vámok felgyorsíthatják az alternatív kereskedelmi blokkok és pénzügyi rendszerek kialakulását, ám ez minden érintett számára költséges és bonyolult folyamat lesz – zárja elemzését Robert C. Castel.