Bár az érintett vezetőkkel még hivatalosan nem közölték a felmondást, az érintett tárca, a Gajdos László vezetésével most létrehozott Élő Környezetért Felelős Minisztérium már meg is hirdette a pályázatot „Kormányzati szolgálati jogviszony (Kit.) keretében Nemzeti Park Igazgatóságok igazgatói pozíciói” munkakörökre. Úgy tudjuk, Gajdos miniszter előzetesen nem egyeztetett a nemzeti parki igazgatókkal.

Az érintett vezetők kivétel nélkül évtizedek óta a területen dolgozó szakemberek, akik közül több konfliktusokat is vállaltak az előző kormányzattal, amely hátrébb sorolta a környezetvédelmet. Bár elvileg a leváltásra kerülő igazgatók is pályázhatnak újra, a feltételek között olyan új szempontok (nyelvvizsga, médiában való jártasság) is szerepelnek, amelyek többeket kizárnak az indulásból.

Magyarországon 10 nemzeti park található:

• Hortobágyi Nemzeti Park (alapítva: 1973) – Az ország első és legnagyobb nemzeti parkja, a mocsaras, szikes puszták védelmére.
• Kiskunsági Nemzeti Park (1975) – A Duna–Tisza közi homokpuszták, szikes tavak és erdősségek őrzője.
• Bükki Nemzeti Park (1977) – Középhegységi mész- és karsztvidék, híres barlangjairól és fenyveseiről.
• Aggteleki Nemzeti Park (1985) – Elsősorban a felszíni és felszín alatti karsztjelenségekről és barlangrendszereiről ismert.
• Fertő–Hanság Nemzeti Park (1991) – Sekély tóvidék és lápok területe, határon átnyúló védettséggel.
• Duna–Dráva Nemzeti Park (1996) – A folyómenti ártéri erdők és vizes élőhelyek védelmezője.
• Körös–Maros Nemzeti Park (1997) – A Dél-Tiszántúl pusztáinak és folyóvölgyeinek élővilágát óvja.
• Balaton-felvidéki Nemzeti Park (1997) – Tanúhegyek, a Káli-medence és a Tihanyi-félsziget védett területe.
• Duna–Ipoly Nemzeti Park (1997) – A Pilis, a Visegrádi-hegység és a Börzsöny találkozásának változatos vidéke.
• Őrségi Nemzeti Park (2002) – A legfiatalabb nemzeti parkunk, jellegzetes dombvidéki erdőkkel és szeres településszerkezettel.