Mintegy hatvan ország vezetői kaptak személyes meghívást az amerikai elnöktől, hogy a Béketanács alapító tagjai legyenek, közülük a Reuters értesülése szerint eddig egyedül Orbán Viktor fogadta el egyértelműen a felkérést, más vezetők eddig nem nyilatkoztak hivatalosan.

Rendkívüli változások történhetnek 2026-ban, ezt az újév első napjai is megmutatták. Csatlakozzon Ön is a Hetek előfizetőihez, most akár nyerhet is! Részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.

A brit hírügynökségnek név nélkül nyilatkozó európai diplomaták attól tartanak, hogy egy olyan új „Trump-féle ENSZ” jönne létre, ami figyelmen kívül hagyja az ENSZ Alapokmányának alapelveit, és hátráltatná a világszervezet munkáját.

Cél a világbéke

A Fehér Ház által nyilvánosságra hozott alapító charta szerint a testület elnöki tisztét Trump töltené be élethosszig, és a gázai konfliktus megoldásával kezdené munkáját, majd más konfliktusok kezelésére is kiterjesztené tevékenységét.

A meghívó három évre szól (ami megegyezik Donald Trump elnöki ciklusából hátralévő idővel), de amely ország vállalja egy milliárd dollár befizetését a testület tevékenységének finanszírozására, az állandó tagságot is szerezhet.

„Ez a lehetőség állandó tagságot kínál azoknak a partnerországoknak, amelyek mély elkötelezettséget tanúsítanak a béke, a biztonság és a prosperitás iránt” – írta a Fehér Ház egy X-en közzétett bejegyzésében.

A felkért vezetők közül Giorgia Meloni olasz miniszterelnök újságíróknak elmondta, hogy országa „kész megtenni a magáét”. Mark Carney kanadai kormányfő pedig kijelentette, hogy elvben egyetért Trump gázai béketanácsának létrehozásával, bár a részletek még kidolgozás alatt állnak.

Kihívás a „pazarló és felesleges” ENSZ számára

A béketanács felállítását novemberben hagyta jóvá az ENSZ Biztonsági Tanácsa, de csak 2027-ig szóló mandátummal, ami kizárólag a gázai konfliktusra vonatkozna. Oroszország és Kína, a BT két vétójoggal rendelkező állandó tagja, tartózkodott a szavazástól, azzal az indokkal, hogy a határozat nem ad egyértelmű szerepet az ENSZ-nek Gáza jövőjében.

A meghívólevélben szereplő „charta” kifejezés megegyezik az ENSZ alapító okiratának a megnevezésével, ezért a Reuters szerint egyes európai kormányok aggódnak amiatt, hogy ez alááshatja az ENSZ munkáját. Mint arról beszámoltunk, Trump azzal vádolja a világszervezetet, hogy nem támogatja kellőképen a konfliktusok befejezésére irányuló erőfeszítéseit, pazarló és átláthatatlan módon működik, és nem támogatja a washingtoni kormány célkitűzéseit. Az elmúlt héten az Egyesült Államok bejelentette, hogy kilép 66 nemzetközi intézményből, köztük az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményéből is.

Az ENSZ tisztviselői szerint az Egyesült Államok, amelynek az ENSZ rendes költségvetésének 22%-át kell fizetnie, jelenleg 1,5 milliárd dollárral tartozik a világszervezetnek.

„Ez egy „Trump-féle ENSZ”, amely figyelmen kívül hagyja az ENSZ chartájának alapelveit”

– mondta a hírügynökségnek egy diplomata, aki szerint Trump azt szeretné, ha a Béketanács Gázán túlmutató, szélesebb körű szerepet kapna, amely felügyelné a többi konfliktust, amelyeket Trump szerint ő megoldott.

A meghívottak között voltak Franciaország, Németország, Olaszország, Magyarország, Ausztrália, Kanada, az Európai Bizottság és a közel-keleti államok vezetői. „Természetesen elfogadtuk ezt a megtisztelő meghívást” – írta X-en elsőként a felkért vezetők közül Orbán Viktor miniszterelnök, aki Donald Trump egyik legszorosabb nemzetközi szövetségese.

A dokumentum szerint „a tartós béke pragmatikus ítélőképességet, józan megoldásokat és bátorságot igényel ahhoz, hogy elszakadjon a túl gyakran kudarcot vallott megközelítésektől és intézményektől”. Hozzáteszi, hogy „szükség van egy rugalmasabb és hatékonyabb nemzetközi békefenntartó szervre”.

Antonio Guterres ENSZ-főtitkár szóvivője óvatosan nyilatkozott. „A tagállamok szabadon társulhatnak különböző csoportokba, az ENSZ pedig folytatni fogja a rá bízott munkát” – mondta Farhan Haq, aki szerint az ENSZ az egyetlen intézmény, amely erkölcsi és jogi szempontból képes összehozni minden nemzetet, legyen az nagy vagy kicsi.

Élesebben nyilatkozott a volt német külügyminiszter, aki az ENSZ Közgyűlésének elnöke. „Ha megkérdőjelezzük a nemzetközi rendet, akkor visszatérünk a nagyon, nagyon sötét időkbe” – mondta Annalena Baerbock.

Gázai rendezés Izrael nélkül

Közben a Fehér Ház megnevezte azokat a személyeket, akik a Gázai övezet ideiglenes kormányzását felügyelő szervezetben részt vesznek majd. Ez a lépés már az októberben életbe léptetett fegyverszünet második fázisát jelenti, jóllehet az ehhez szükséges eredeti feltételek közül több nem teljesült, így a Hamasz lefegyverzése és az utolsó elrabolt és meggyilkolt izraeli túsz maradványainak a visszaszolgáltatása sem történt meg.

A most közzétett nevek között szerepel Marco Rubio amerikai külügyminiszter, Steve Witkoff, Trump különmegbízottja, Tony Blair volt brit miniszterelnök és Jared Kushner, Trump veje, valamint török és katari tisztviselők is vannak. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala közölte, hogy a testület összetételét nem egyeztették Izraellel, és az ellentétes Izrael politikájával.