A jelenleg felülvizsgálat alatt álló 27. számú általános kommentár előmozdítaná a kiskorúak abortuszhoz való hozzáférését, és aggodalmakat vet fel a szülői jogok eróziójával kapcsolatban a gyermekek „igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésének” leple alatt.
Meglepő őszinteségre vallana, ha a tervezet készítői úgy fogalmaznának, hogy a feslett nyugati kultúrában felelőtlenül szexuális kapcsolatot létesítő fiataloknak biztosítani szeretnék a jogot, hogy nem kívánt magzataikat meggyilkolhassák szüleik beleegyezése nélkül, így azonban biztosan nagyobb ellenállásba ütköznének. Ezért az ENSZ eufemizmusban járatos emberjogi szakértői a 27. számú kommentáruk vázlatának a „gyermekek joga az igazságszolgáltatáshoz való hozzáféréshez és a hatékony jogorvoslathoz” címet adták.
Tagadhatatlan, hogy a tervezet felvet nagyon fontos szempontokat is. Többek között arra bátorítja az országokat, hogy fontolják meg az elévülési határidők felszámolását vagy meghosszabbítását a gyermekkorban elszenvedett jogsértések, különösen a bűncselekmények esetében, mivel bizonyos bűncselekményeknél, például a bizalmi körben történt szexuális visszaéléseknél számos oka lehet annak, hogy a gyermekek hosszú ideig nehezen hoznak nyilvánosságra információt. Húsbavágó felvetés, ha arra gondolunk, még egy év sem telt el azóta, hogy egy ország döbbent meg Lakatos Márk ügyén, akivel szemben szexuális visszaélés miatt indult eljárás, melyet azonban a rendőrség végül elévülés miatt megszüntetett. Kulcsfontosságú kérdés, milyen jogsértésekre gondolnak pontosan, mikor az elévülési idő felszámolását felvetik. Jelentheti például azt, hogyha egy tinédzser szülei hatására nem ment el abortuszra, akkor ezt sérelmezheti jóval később, akár felnőttkorában is? Igen sok múlik tehát a jogalkotók alaposan átgondolt megfogalmazásán.