hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Jézus Krisztus és a politika

2014. 12. 18.
A názáreti Jézus idejében a Szentföld zsidók által lakott részei különböző államok­hoz tartoztak. A központ, Júdea és benne Jeruzsálem a Római Birodalom egyik provinciája volt a császár által delegált helytartó, Pontius Pilatus felügyelete alatt. Északra a vegyesebb lakosságú Galilea azonban önálló királyság volt, nem a birodalom része, bár az uralkodó Heródes-dinasztia annyira függött Rómától, hogy önállóságát csak hűségével őrizhette meg, így ez meglehetősen névleges függetlenséget jelentett csak. A Jordán túlpartján (a mai Jordánia területén) lévő Tízváros tíz városa hellénisztikus jogokkal rendelkezett, és főként görögök lakták, a zsidók itt kisebbségben voltak, szinte gettókban éltek, nem véletlen, hogy az evangéliumok nagyarányú disznótartásról számolnak be – a zsidó többségű Júdeában ez elképzelhetetlen lett volna.

A helyzetet tovább árnyalja, hogy a zsidóság vallási, erkölcsi és közösségi életét az államhatároktól függetlenül a hetvenegy fős jeruzsálemi Szanhedrin irányította, amelynek e tekintetben jelentős autonómiát biztosított mind Róma, mind a Heródesek. A Szanhedrin hatalma a mózesi Törvényen (Tóra) alapult, amely kimondja, hogy e Törvény értelmezésének vitás kérdéseiben mindig a főpap és a legfelsőbb bíró szava dönt, és döntésüknek minden zsidó halálbüntetés terhe mellett engedelmességgel tartozik (Mózes 5. könyve 17. fejezet); e két vezetőt – és kettejük egységét – pedig további hatvankilenc neves írástudó, bíró, pap és vén segíti szavazatával e döntéseik meghozatalában (szintén mózesi példát követve ezzel).

Állam és egyház elválasztása nélkül

A korabeli zsidó viszonyok megértéséhez nélkülözhetetlen tudatosítanunk, hogy a Tóra egy olyan teokratikus államot ír elő a zsidóság számára, amelyben az állam és a vallás nincs és nem is lehet elválasztva egymástól, hiszen az isteni Törvény határozza meg az állami törvényeket is, és számos hitbeli, szellemi, erkölcsi tettet állami eszközökkel szankcionál, büntet vagy korlátoz. Ezért az ókori Izraelben minden hitbeli-spirituális felfogásnak politikai követelményei és következményei voltak, és viszont: minden politikai tevékenység vallási jelentőséggel is bírt. Amikor ezt a kort úgy tárgyalják modern történészek, hogy az egyik mozgalmat politikai vagy nemzeti jellegűnek titulálják, a másikat vallásinak, ez a mai viszonyok hibás, anakronisztikus visszavetítése. Valójában minden vallási mozgalom egyúttal politikai mozgalom is volt, és minden politikai mozgalom egyúttal vallási is.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!