hetilap

Hetek hetilap vásárlás
„Lejárt a zord idő”
A magyar-zsidó együttélés története 1867-ig (5. rész)

1517-ben, a reformáció nyomán új korszak kezdődik az európai történelemben: megkérdőjeleződik a katolicizmus mint zárt vallási képződmény kizárólagossága. A Szentírás igazságaihoz való visszatérés igyekezete, a tradíciók átvilágítása mentén a katolikus kontinens addigi rendszerén repedések keletkeznek, majd gyökeres világnézeti fordulat áll be. Az ész egyeduralmát meghirdető felvilágo­sodás minden ember számára, annak vallásától függetlenül, egyenjogúságot hirdet. A folyamat eredményeként a zsidók az 1848–49-es harcokban már a magyarok­kal együtt küzdenek közös hazájuk szabad­­ságáért. A felvilágosodás a judaizmus egységét is megrengeti, mely a 19. század­ban számos irányzatra szakad. Az asszimilált zsidóság a magyar nemzeti gazdaság, kultúra, tudományos élet motorjává válik.

A 18. század elején a zsidóság helyzetét még a katolicizmustól túlfűtött uralkodók ellenséges magatartása határozza meg. 1688-ban Kollonich Lipót bíboros, kalocsai érsek udvari megrendelésre kidolgozza a császári birodalom fokozatos zsidótlanításának tervét. Az elgondolás teljes egészében nem valósul meg, azonban I. Lipót (1657/1687–1705) halálbüntetés terhe mellett megtiltja a zsidók bányavárosokban, bizonyos szabad királyi városokban, mezővárosokban való letelepedését. A bécsi udvar zsidóellenességét annak pénzszüksége enyhíti: így látunk zsidókat a felsőbb körökben pénzügyi tanácsadókként, hadiszállítókként, akik szolgálataikért cserébe testvéreik sorsának enyhítésén fáradozhatnak. Samson Wertheimer zsidó bankár például negyven magyarországi hitközség alapítását, finanszírozhatja a törökellenes felszabadító hadjáratok pénzügyi támogatásáért cserébe.

A 18. század elejére csekéllyé zsugorodó kereskedelmi központokból, szabad királyi városokból kiszorított magyarországi zsidóságot nagybirtokosok, császárellenes magyar vármegyék veszik védelmükbe. Számuk 1700 körül 3-400 főre, 1729-ben 20 ezer főre, 1787-ben pedig már 80 ezer főre tehető. A nagymértékű növekedéshez hozzájárul III. Károly (1711–1740) 1726-os rendelete, mely az osztrák tartományok zsidó lakosságának csökkentése érdekében családonként csak egy férfi leszármazott családalapítását engedélyezi. A rendelet következtében házasulandó zsidó fiatalok tömegei vándorolnak hazánkba.

A tehetősebb földesurak a birtokaikon letelepített zsidók adóiért védelmet adnak cserébe. Leghíresebbek az Esterházy-féle telepítések („Hét község”: Boldogasszony, Kabold, Kismarton, Köpcsény, Lakompak, Nagymarton, Németkeresztúr), valamint a Batthyány-birtokok Vas és Zala megyében. A nag­y­­birtokosok ún. védlevelet állítanak ki zsidóik számára, mely lehetővé teszi önálló zsidó közösségek, zsinagógák, iskolák stb. létesítését. Magyarország korabeli fővárosát, Pozsonyt is ekkortájt népesítik be zsidókkal. A pozsonyi gyülekezet a 19. század közepéig a hazai zsidóság szellemi és gazdasági központja. A Rákóczi-család északkelet-magyarországi birtokain lengyel zsidók telepednek le.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!