Hetek Univerzum
A feláldozott hadsereg
Nemzeti szólamok – nemzetvesztő intézkedések

Német, olasz, román és magyar hadifoglyok, 1943(Forrás: Wikimedia Commons)

A feláldozott hadsereg
Nemzeti szólamok – nemzetvesztő intézkedések
1943. január 12-én indult meg a Don-kanyarban az a nagyszabású szovjet hadművelet, amely szétzúzta a keleti frontra kivezényelt második magyar hadsereget. A sereg kétszázhétezer katonájából mintegy százhúszezer volt az áldozatok száma. A tragikus ütközet nemcsak a magyar történelem mindmáig legnagyobb vér­áldoza­tot követel csatája volt – a veszteségek felülmúlták a mohácsi vészt –, hanem abban is megdöbbentő újdonságot jelentett, hogy mindez Magyarország határaitól több mint kétezer kilo­méternyi távolságban történt. A tragédiához vezető korabeli politika intő példaként szolgálhat a mindenkori magyar kormányok számára, hogy egy esetleges jövbeli fegyveres konfliktus során képesek lennének-e felismerni és szolgálni az ország lakóinak tényleges érdekeit. (2012. 01. 13.)

A második magyar hadsereg pusztulásával kapcsolatosan számos kérdés fogalmazódik meg. Miért küldték ki a több ezer kilométer távolságban lévő szovjet frontra e csapatokat, amelyek a korabeli magyar haderő egyharmadát tették ki? Miért nem történt meg a csapatok megerősítése sem létszámban, sem fegyverzetben annak ellenére, hogy a hadvezetés jól tudta, hogy a hadsereg nem alkalmas egy nagy erejű szovjet offenzíva feltartóztatására? Miért nem építették ki a magyar védelmi vonalakat, noha csaknem fél év állt rendelkezésre a januári nagy szovjet támadás előtt? Miért hagyta sorsára e hadsereget a hazai katonai és politikai vezetés?

A magyar politikai és katonai elitet már a második világháború kirobbanásakor két ellentétes nézet osztotta meg. Teleki Pál miniszterelnök és köre képviselte az úgynevezett fegyveres semlegesség álláspontját, amely szerint a hadsereg erejét, ütőképességét minden módon növelni kell, miközben egyik fél oldalán sem szabad belépni a háborúba. A magyar haderőt azért igyekeztek megőrizni a háború végéig, hogy a fegyveres erő birtokában a béketárgyalásokon el tudják érni a trianoni béke mennél teljesebb revízióját. Ezzel szemben a szélsőjobboldal és a tisztikar jelentős része a háborúba történő bekapcsolódást sürgette.

A magyar kormánynak egészen 1941 tavaszáig sikerült érvényesítenie a fegyveres semlegesség politikáját, miközben számottevő revíziós sikereket is elkönyvelhetett. Ennek azonban súlyos politikai ára volt: a magyar parlament meghozta a zsidótörvényeket, és Magyarország a háromhatalmi egyezmény aláírásával csatlakozott a fasiszta tömbhöz.

1941 júniusában a Szovjetunió elleni német hadjárat küszöbén ismét az volt a fő kérdés, hogy az ország a háborúba való belépés által elkötelezze-e magát katonailag a németek oldalán. A minisztertanács végül egy héttel a német támadás megindulása előtt a háborútól való távolmaradás mellett döntött, így a németek június 22-én indított támadásukhoz csak a román, szlovák és finn hadseregeket tudták felvonultatni. Öt nappal később azonban Magyarországon fordult a kocka. A mindmáig beazonosítatlan repülőgépek által végrehajtott kassai bombázások hatására a háborúpárti álláspont tudott felülkerekedni, és Bárdossy László miniszterelnök bejelentette Magyarország hadba lépését a Szovjetunió ellen.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Vissza a Hetek univerzumba
Aktuális hetilap
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!