hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Élt-halt a nemzetért
150 éve lett öngyilkos Széchenyi István gróf

2010. 05. 08.
150 esztendeje, 1860 áprilisában, a húsvétvasárnapra virradó éjjelen lövés dördült Bécs egyik csendes külvárosában, Döblingben, a Gustav Goergen elmegyógyintézeté­- ben. A tragikus lövéssel gróf Széchenyi István vetett véget hatvankilenc éves földi pályafutásának. Egy nagy hatású életmű zárult le, melynek vitathatatlan jelentőségű alkotásai máig hatóak, ugyanakkor egy olyan életpálya, melyet súlyos terhek is nyomasztottak.

Amikor a kis István gróf 1791 szeptemberében meglátta a napvilágot Bécsben, egy igen ellentmondásos családi örökségbe született bele. A Széchenyi-família történetében egyaránt tetten érhetők a nagy sikereket megalapozó és visszahúzó erők. A családi vagyon megalapítója a nagy birtokszerző hírében álló Széchenyi György (1605–1695) esztergomi érsek volt, a reformátusok kíméletlen üldözője, a protestáns papokat és tanítókat gályarabságra küldő pozsonyi katolikus vésztörvényszék bírája. A család másik híres tagjaként számon tartott Széchenyi Pál (1645–1710) kalocsai érsek a Rákóczi-szabadságharc idején is a magyarokat elnyomó, konzervatív bécsi udvar biztos támaszának számított.
István gróf apját, Ferencet (1754–1820) azonban már fiatalon megragadta a felvilágosodás gazdag eszmevilága. Aktív szerepet vállalt a Habsburg Birodalom és Magyarország modernizációjára törekvő II. József és II. Lipót királyok alatt. Széchényi Ferenc példát mutatott fiának a politikai, társadalmi reformtörekvések buzgó támogatásában, képviseletében éppúgy, mint a nemzeti érdekek előmozdítására tett bőséges közadakozás terén. Ő volt az, aki 1802-ben páratlanul gazdag régiség- és könyvgyűjteményének felajánlásával megalapította a Magyar Nemzeti Múzeumot és a későbbi Országos Széchényi Könyvtárat.
Hasonló modernizációs buzgalom és az ország javának keresése jellemezte anyai nagybátyját, Festetich Györgyöt is, aki saját birtokán Keszthelyen 1797-ben megalapította a Georgicon nevű agrárfőiskolát, amely képzett gazdatisztek százainak kibocsátásával nagyban hozzájárult a magyar mezőgazdaság fejlődéséhez, korszerűsítéséhez. Apja és nagybátyja aktív, gyümölcsöző élete egyaránt meggyőzően mutatta, hogy az országért, a nemzeti közösség előrehaladásáért folytatott hatékony tevékenység jól összeegyeztethető az egyéni és családi boldogulás céljaival.

A nagy felajánlások

Széchenyi István számára az ország modernizálásáért folytatott küzdelemben fontos ösztönzést jelentettek nyugati utazásai. Különös érdeklődéssel fordult a kapitalista gazdaság és a politikai liberalizmus szülőföldjeként ismert angolszász világ felé. Már 1815-ös első angliai útja során nagy hatást gyakorolt rá az angol politikai kultúra, a társasági szokások és a technikai fejlődés vívmányai. Lelkesedésében azonmód vásárolt is egy gázfejlesztő gépet a hazai gázvilágítás bevezetése céljából, vett tizennyolc angol lovat és szerződtetett birtokaira egy angol ménesmestert, hogy az angol példa nyomán felvirágoztassa a lótenyésztést.
A minta mindvégig szeme előtt lebegett. Gyakorlati alkotásainak csaknem mindegyike kötődik valamilyen módon Angliához. Többnyire onnan vette a példát, de gyakran még a szükséges gépek, műszaki berendezések és szakemberek is a szigetországból érkeztek.
Gondolatvilágának az 1820-as évektől központi eleme volt, hogy miként tudná a közcélokat személyes tevékenységével is előmozdítani. Baráti körben már 1821-ben kijelentette: „egyévi jövedelmemet fordítom rá, ha Buda és Pest között híd épül, s ezért, jóllehet Pesten lakni alkalmasint sohasem fogok, egyetlen krajcár kamatot vagy akár visszafizetést sem fogok követelni. Az a gondolat, hogy hazámnak fontos szolgálatot tettem, majd bőségesen kárpótol”.
Mindössze négy év telt el, amikor egy hasonlóan nagyszabású felajánlásával valósággal berobbant a magyar közéletbe. 1825 novemberében a pozsonyi országgyűlésen egyévi jövedelmét ajánlotta fel egy Magyar Tudós Társaság, a későbbi Magyar Tudományos Akadémia megalapítására. Beszédét magyarul mondta el, szakítva az országgyűlés évszázados nyelvével, a latinnal. Ezzel is hangsúlyozni kívánta az új eszmék és a nemzete iránti elkötelezettségét. Tettének sikerét jelzi, hogy az ő példájára számosan ajánlottak fel jelentős összegeket az intézmény céljára, és az országgyűlés törvényt hozott a Tudományos Akadémia megalapításáról.
A következő években Széchenyi újabb és újabb gyakorlati elgondolásokkal állt elő, és szinte kifogyhatatlan energiákkal vetette bele magát e tervek megvalósításába.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!