A Pew Forum elnevezésű, vallási és társadalmi kérdések vizsgálatára
szakosodott szervezet 35 ezer amerikait kérdezett meg vallási hovatartozása és
hitélete felől. Nagyszabású felmérésük első részét februárban tették közzé,
amelynek eredményeiből kiderült, hogy a felnőtt lakosság jelentős része szabadon
választ magának felekezetet, nem marad meg abban a vallásban, amelybe úgymond
beleszületett, vagy amelyben felnevelték.
A tanulmány most közzétett második részéből kiderült, hogy az amerikai
vallásosságra jellemző a dogmatizmus hiánya, ami az elemzők szerint a vallási
hovatartozás és hitgyakorlat változatosságát tükrözi, ám egyben a hiányos
teológiai ismeretekre is rámutat. A megkérdezettek 92 százaléka jelezte, hogy
hisz Isten létezésében, ebből 60 százalék hiszi azt, hogy Istennel személyes
kapcsolatot lehet létrehozni, de minden negyedik ember (beleértve a zsidók és a
hinduk 50-50 százalékát is) Istent egy személytelen erőnek tartja. A
megkérdezettek közel 70 százaléka vallotta azt, hogy abszolút meg van győződve
Isten létezéséről, de közel egynegyedük (22%) már bizonytalanságának adott
hangot.
A magukat valamilyen valláshoz kötő amerikaiak hetven százaléka jelentette ki,
hogy „több vallás is vezethet örök életre”. Ezen belül az evangéliumi
keresztények 57 százaléka, a katolikusok 79 százaléka és a tradicionális
protestánsok 83 százaléka, a muzulmánoknak több mint a fele, a zsidóknak, a
hinduknak és a buddhistáknak pedig több mint a 80 százaléka vallotta ezt.
Hasonló arányokban jelezték, hogy vallásuk tanításait többféleképpen lehet
értelmezni.
„Nem arról van szó, hogy az amerikaiak nem hisznek semmiben – állítja Michael
Lindsay, a Rice Egyetem egyik igazgatóhelyettese. – Inkább az a helyzet, hogy
mindenben hiszünk. Nem vagyunk vallási puritánok vagy dogmatikusok.” Cathy
Grossman, a USA Today című lap vallási rovatvezetője viszont az amerikai vallási
életet salátabárhoz hasonlítja, ahol az emberek kedvükre kiválogatják az egyes
nekik tetsző alapelveket, ám a szigorú doktrínákat rendre a „pulton hagyják”. A
katolikusok szerint ez annak is az eredménye, hogy az individualista kultúrában
az embereket arra tanították, hogy inkább saját szellemi tapasztalataikra
alapozzanak, semmint a felekezetük történelmi üzeneteire.
Frank Page, a déli baptisták egykori elnöke szerint a vallásokon belül a
kereszténység egyik problémája, hogy „megcsappant azon gyülekezetek száma, ahol
a tiszta doktrinális kereszténységet tanítják. Honnan tudnák az emberek,
melyik út vezet az üdvösséghez, ha soha nem hallanak
arról, hogyan lehet üdvösséget nyerni?”
Guillermina Jasso, a New York Egyetem szociológusa szerint „nem kérdés, hogy
változás zajlik, és a doktrínák és a felekezetek egyre inkább tért veszítenek a
nyugati kereszténység körében, miközben a Közel-Keleten, Afrikában, Ázsiában és
Dél-Amerikában ezek még értékeket képviselnek”.
Az amerikai felnőttek kétharmada hisz az angyalok és a démonok létezésében és
aktív működésében, ezen belül a fekete és az evangéliumi protestáns gyülekezetek
tagjainak 90 százaléka hisz ebben. Ezzel szemben a buddhistáknak és a hinduknak
kevesebb, mint a fele, a zsidóknak pedig kevesebb, mint az egynegyede hisz az
ilyen lények működésében. Érdekes eredmény, hogy a magukat semmilyen valláshoz
nem kötő amerikaiaknak is a 40 százaléka elismeri ezeknek a létezését.
A vallásos felnőttek 74 százaléka hisz a mennyben, „ahol az emberek jó életet
élnek és örök jutalmukat veszik”, míg ezzel szemben csak 57 százalékuk hisz a
pokolban. John Green, a Pew Forum munkatársa szerint korábban a menny és a pokol
úgymond „az érem két oldalának” számított, mára azonban úgy tűnik, többen
hisznek a mennyben. Green szerint ez talán ahhoz köthető, hogy az emberek
kevésbé tekintenek Istenre, mint ítélőbíróra, és nagyobb hangsúly került Isten
kegyelmére, nagylelkűségére és megbocsátására.
Az amerikaiak háromnegyede jelezte, hogy hetente egyszer imádkozik. Ezen belül a
vallásos népesség többsége, de a magát egyetlen valláshoz sem soroló felnőttek
közel harmada is a heti rendszerességű imát jelölte meg. A felmérés szerint az
amerikaiak közel kétötöde meditál hetente, de ez a gyakorlat a buddhisták
körében a legelterjedtebb. Ugyanakkor a megkérdezettek közel egyharmada jelezte,
hogy legalább havonta, egyötöde pedig legalább hetente kap konkrét imaválaszt.
A magukat semmilyen felekezethez nem kötő amerikaiak 70 százaléka hisz Istenben.
Meglepő módon a magukat ateistának vagy agnosztikusnak vallók egyötöde is ezt
vallotta. John Green szerint ez azt jelzi, hogy az emberek vagy nincsenek
tisztában azzal, mit jelent az ateizmus, vagy pedig az ateizmusuk alatt inkább
azt értik, hogy a szervezett vallásoktól idegenkednek. „Sok felekezethez nem
tartozó ember meglehetősen vallásos, miközben mások, akik megjelöltek vallási
hovatartozást, nem hisznek Istenben, inkább csak a közösségük történelmével vagy
ünnepeivel azonosulnak.”
A felmérés megerősítette azokat a nézeteket, melyek szerint a vallásilag és
politikailag leginkább konzervatív amerikaiak gyakrabban járnak
istentiszteletre, mint liberálisabb társaik, és számukra az abortusz és a
melegjogok kérdése továbbra is kulcsfontosságú. A mormonok és az evangélikusok
inkább konzervatívok, míg a hinduk, a zsidók és az ateisták inkább liberálisak.
Ugyanakkor a 2008-as választásoknál egyelőre nehéz megjósolni, hogyan fog
viselkedni például az evangéliumi szavazótábor, mert sokan a konzervatívok közül
egyetértenek a liberálisokkal és a mérsékeltekkel olyan kérdésekben, mint a
szigorúbb környezetvédelem, néhány gazdasági megoldás és a kormány szerepe.
Arra a kérdésre azonban, hogy „Kire nem szavazna?”, a válaszadók többsége az
„ateista jelölt” választ adja, mivel sok amerikai úgy tartja, az ateisták
semmilyen erkölcsi nézetet nem vallanak.
2008. 07. 04. (XII/27)
