hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A Vatikán–Berlin–Brüsszel-tengely
Német politikusok támogatják az európai vallási lobbit

2007. 01. 31.
Az európai identitást „a kereszténységhez és Istenhez kell kötni, mivel akereszténység döntő módon formálta Európát” – jelentette ki Angela Merkel német kancellár még tavaly nyáron a Vatikánban. A német politikus a héten immár az Európai Unió soros elnökeként ígérte meg, hogy szorgalmazni fogja az európai alkotmánytervezet vallási tartalommal való kiegészítését. Több egyházi vezető a korábbi lobbizásuk eredményeként üdvözölte Merkel szándékát, a Hetek által megkérdezett magyar szakértők és európai parlamenti képviselők azonban többnyire fenntartással fogadták a felvetést, hogy a már lezárt alkotmányszövegről újrakezdődjön a vita.



Karl Lehman bíboros, a német püspöki kar elnöke az aacheni búcsún

Fotó: AP

2004-ben hosszas vita után született meg a kompromisszum, miszerint az
európai alkotmány tervezett szövegében nem kerül tételesen említésre az, hogy
mely vallási hagyományok formálták a kontinens történelmét. Csupán a bevezetőben
szerepel egy általános mondat, amely utal Európa „kulturális, vallási és
humanista örökségére”.

Miután az alkotmánytervezet 2005-ben a franciaországi és hollandiai
népszavazáson elbukott, úgy tűnt, hogy az egész vita lekerül a napirendről.
Európai püspökök azonban tavaly kampányt indítottak azért, hogy a politikusok a
zsákutcába jutott alkotmányozás felülvizsgálatakor tárgyaljanak újra a
kereszténység témájáról. A brüsszeli székhelyű Európai Közösségek Püspöki
Konferenciája – a korábbi kudarcok ellenére (lásd keretes írásunkat)
–nyilatkozatot adott ki, miszerint nemcsak az alkotmányban, hanem az Európai
Unió alapjait lefektető Római Szerződés aláírásának 50. évfordulója kapcsán is
meg kellene említeni a kereszténységet. Január elején Karl Lehman bíboros, a
német püspöki kar elnöke és Friedrich Wetter müncheni érsek is felszólalt a
kérdésben. „Nem akarunk Isten nélküli államot, sem Isten nélküli Európát” –
jelentette ki Wetter bíboros.

Portugáliában José da Cruz Policarpo bíboros, Lisszabon érseke még élesebben
fogalmazott: „kulturális szempontból gyalázat és tudatlanság volna, ha a majdani
alkotmányos szerződés nem tenne említést Európa zsidó-keresztény múltjáról.”

A katolikus főpapok mellett a német evangélikus egyház is kiállt a vallási
szövegváltozat mellett. Az európai konzervatív politikusok a protestáns lelkész
lányaként született Angela Merkeltől várták, hogy új támogatót nyernek az ügyben
– nem alaptalanul. Merkel ugyanis már 2006. augusztus végén, XVI. Benedek
pápával való találkozásakor megígérte, hogy mindent megtesz a változtatás
érdekében. „Szükség van egy európai alkotmányra, és ennek utalnia kell a
keresztény értékeinkre” – nyilatkozta Merkel a Vatikánban.

A kancellár az elmúlt héten a német FOCUS magazinnak adott interjúban is bírálta
az Európai Unió alkotmánytervezetét. „Szerettem volna, ha van egy tiszta utalás
a keresztény gyökerekre” – mondta az unió soros elnöknője, aki szerint ez a
„tiszta utalás” az unió alaptörvényében „Isten és az emberek felé kötelesség”.
Ha ez hiányzik, akkor kérdéses, hogy „a kereszténység értékei érvényben maradnak
a napi politikában” – mondta a kancellár asszony, és hozzátette: ezekért az
értékekért Európának „készen kell állnia a harcra”.

Január 20-án Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter fogadta az európai
egyházak küldötteit, akiknek ígéretet tett, hogy a Római Szerződés évfordulójára
készülő Berlini Deklarációban szorgalmazni fogják annak elismerését, hogy az
egyházak milyen nagy támaszt jelentenek a közös európai ügyekben. További
támogatást jelenthet az ügynek, hogy januárban az Európai Parlament elnökévé
választották Hans-Gert Pötteringet, aki elkötelezett katolikusként eddig az
Európai Néppárt elnökeként szorgalmazta az egyházak nagyobb szerepét az európai
politikában. Németország azt szeretné, ha 2007 nyarán Portugália, majd 2008
elején Szlovénia is az Unió soros elnökeként támogatná a vallási módosítást az
alkotmányban.

Vallásszociológiai tények ugyanakkor nem támasztják alá ezt a nagyobb szerepre
való törekvést. „Európa lakossága a legkevésbé vallásos a világon” – állítja Nan
Kirk de Graaf holland szociológus, aki szerint Nagy-Britanniában és
Franciaországban a lakosság kevesebb mint 10 százaléka jár nyilvános
szertartásokra. Ugyanez az arány a zászlójukban a kereszt jelét viselő skandináv
országokban mindössze három százalék. Még az Európai Egyházak Konferenciája is
úgy vélte 2004-es jelentésében: „Európa több részén az egyházaknak nemcsak a
számszerű taglétszáma csökken, de azok a társadalmi életben és a kortárs
kultúrában marginalizálódnak”.

Értelmetlen újrakezdeni a vitát

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!