hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Életmentés vagy gyilkosság?
Vita az őssejtkutatás körül

2006. 08. 01.
Az ossejtekkel a kilencvenes évek végén ismerkedhetett meg a tágabbközvélemény, amikor néhány éven belül több ígéretes eredményrol számoltak be a kutatók. Az ossejtek különlegessége abban áll, hogy a többi testi sejttol eltéroen megorizték osztódási képességüket, ráadásul számos sejttípussá tudnak alakulni. Ennek megfeleloen a remények szerint a jövoben rutinszeruen lehetne szöveteket pótolni a szívben, májban, csontveloben, agyban, attól függoen, hogy hol van rájuk szükség.



George W. Bush korábban lefagyasztott embriókból született lombikbébik és
örökbefogadóik gyurujében

Fotó: AP

Mindez jelen pillanatban valójában még csak elmélet, a kísérletek sokszor
alig re-produkálhatóak, de az eddigi eredmények mégis ígéretesek. 1999-ben az
Angelo Vescovi által vezetett milánói kutatócsoport arról számolt be a Science
hasábjain, hogy miután radioaktív sugárzással megsemmisítették egerek csontveloi
ossejtjeit, idegi ossejteket fecskendeztek a helyükre, amelyek átvették a
csontveloi ossejtek szerepét, és képesek voltak különféle vérsejtekké alakulni.
Piero Anversa kutatócsoportjának pedig 2001-ben sikerült csontveloi ossejtekkel
izomszövetet pótolni egerekben. Ez a felfedezés méltán váltott ki nagy
érdeklodést, ezek szerint ugyanis elhalt izomszöveteket lehet pótolni például
egy szívinfarktuson átesett páciensnél.

A hatalmas érdeklodésnek köszönhetoen gyorsan elkezdodtek az emberi kísérletek
is, amelyeknek egy része szintén sikeresnek bizonyult. A Pittsburghi és a
Dallasi Orvosi Egyetem kutatói húsz súlyos szívbeteg páciensen hajtottak végre
bypassmutétet, és tíz esetben fecskendeztek a páciensek csípocsontjából vett
csontveloi ossejteket a szív huszonöt-harminc olyan területére, amelyek szemmel
(vagyis képalkotó diagnosztikai eszközökkel) láthatóan károsodtak. A páciensek
szívfunkcióit egy, három és hat hónappal késobb megvizsgálva azt tapasztalták,
hogy az ossejtekkel kezelt betegek szívmuködése a kontrollszemélyekéhez képest
jelentosen javult. Ez arra utal, hogy a károsodott területekre bejuttatott
ossejtek szívizomsejtekké alakultak. Közvetett módon hasonló eredményre jutottak
a Mayo Klinika kutatói is, akik márciusban az American Heart Association
lapjában számoltak be arról a meghökkento kísérletrol, amelyet négy leukémiában
szenvedo non végeztek. Mind a négy páciens csontvelo-átültetést kapott, méghozzá
férfi donortól. A kutatók késobb kis mintákat vettek a páciensek szívébol,
amelyeket megvizsgálva férfi donoroktól származó genetikai nyomokat találtak. Ez
arra utal, hogy a korábban beültetett csontvelosejtek képesek voltak
szívizomsejtekké átalakulni. Ez megdönteni látszik a korábbi dogmát, amely
szerint a szívizom olyan szövet, amelyet nem lehet pótolni.

A Lancet címu orvosi lap júliusban számolt be a Hannoveri Orvostudományi Egyetem
kutatóinak kísérletérol, akik szintén felnott csontveloi ossejteket juttattak be
olyan páciensek szívébe, akiken szívkoszorúér-elzáródás miatt kellett mutétet
végrehajtani. Az ossejtekkel kezelt harminc páciens esetében a
mágnesesrezonancia-felvételek kimutatták, hogy a szívük több vért pumpált a
testbe, mint annál a harminc páciensnél, akiken csak a mutétet hajtották végre.


Egy friss kutatás során egy torontói kutatócsoport agyi ossejtek
befecskendezésével képes volt jelentos javulást elérni gerincsérült
patkányoknál. Ha belegondolunk, hogy az Egyesült Államokban évente nyolcezer
ember szenved gerincsérülést, értheto, hogy ez a kutatási terület továbbra is
jelentos prioritást élvez.

Érdekes módon az eddigi kutatási eredményeket felnott ossejtekkel érték el (lásd
keretes írásunkat), amivel természetesen a Bush-kormányzatnak sincs semmi
gondja; a vita az embrionális ossejtek körül alakult ki, azon belül is a
terápiás klónozással kapcsolatban, ahol, bár átmenetileg úgy tunt, hogy minden
probléma megoldódott, a tavalyi év végén kiderült, hogy gyakorlatilag semmilyen
kézzelfogható eredménynyel nem rendelkezik ez a szakterület.

(Majdnem) fényes jövo

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!