Koreai keresztények tüntetnek az izraeli fal ellen. Egy állam, két nemzet, három vallás
Fotó: Reuters
Az Izrael-ellenes mozgalom egyik kiindulópontja az Amerikai Presbiteriánus Egyház 2004-es gyűlése volt, mikor is az egyház „fokozatos szelektív tőkekivonásra” vonatkozó felhívást tett közzé olyan multinacionális cégek ellen, melyek „részt vesznek Palesztina illegális megszállásában”. Az ötmillió hívőt számláló presbiteriánusok vezetői szerint a bojkott nem Izrael vagy a cégek ellen irányul, hanem a „megszállás” ellen. Izraelt Dél-Afrikához és az apartheid rendszerhez hasonlították, a tízmilliós tagságú Amerikai Evangéliumi Lutheránus Egyház egyik lelkésze pedig úgy vélekedett, hogy a tőkekivonás azért fontos, mert ez a módja annak, hogy az egyházak közvetlen lépéseket tegyenek.
2005-ben pedig egy Sabeel nevű arab keresztény csoport konferenciáján jelentettek be egy kampányt, melyben arra kérték az egyházakat, hogy számolják fel a befektetéseiket olyan cégekkel, melyek Izraellel folytatnak üzletet. Ezenkívül az izraeli termékek gazdasági bojkottjára szólították fel a keresztényeket, és Izraelt „etnikai tisztogatással” vádolták meg.
Az utolsó ellenség: A holtak szellemei és az élők tisztelete
Mit mond a halálról, a gyászról, a túlvilági életről a zsidó–keresztény kinyilatkoztatás? »
Seres László: 9/11 és a „végtelen háború” mítosza
Véleménycikk »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »