hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Exodus a Szentföldről
Menekülnek a palesztinai keresztények

2006. 03. 14.
Sok keresztény leghobb vágya, hogy a Szentföldön telepedhessen le. Akik azonban ott vannak, azok közül sokan inkább eljönnének.

Maria Khoury palesztinai keresztény pedagógus. Mindennapos kirándulásain a ciszjordániai Taibából a nem messze lévo Ramallahba, rendszeresen felveszi nemrég vásárolt fekete selyemsálát, azonban elsosorban nem a hideg miatt. „A Hamasz gyozelme óta befedem a fejem Ramallahban – mondja a tanárno –, nem érzem magam biztonságban.” A sokszínu Ramallah városában a keresztények – jóllehet a város népességének mintegy tíz százalékát teszik ki – mostanában egyre ritkábban láthatók. „Néhány évvel ezelott még rövid ujjú ruhában járkáltam – mondja Khoury asszony –, de ma pisztolyt kéne hogy a halántékomhoz tegyenek, hogy ilyen ruhát föl merjek venni.”

A Hamasz váratlan januári választási gyozelme óta a keresztények Ciszjordániában és a Gázai övezetben is meglehetosen tartózkodóan és nyitott szemmel járkálnak. Bár jogaikat törvényi úton még nem korlátozták, aggódva szemlélik, hogy az állam és az egyház szétválasztásának bizonytalan lábakon álló koncepciója vajon nem hullik-e hamarosan darabjaira a palesztin kormányban. Van okuk az aggodalomra. Amennyiben a Hamasz folytatja alapítóinak törekvését Izrael elpusztítására és egy szigorú, iszlám vallási alapon álló szabályrendszer bevezetésére, akkor a palesztin keresztények jogfosztott, kisebbségi állapotba kerülhetnek a palesztin társadalomban. 

A teljes palesztin népesség mintegy két százalékát kitevo, szuk kisebbségben lévo keresztények már hosszú ido óta lavíroznak a társadalomban: egyszerre próbálnak helyiek és kívülállók is maradni. 

A helyi keresztények – a muzulmánokkal együtt – egyszeru palesztin embereknek tartják magukat. A közös sors, nyelv és kultúra mellett még politikai szinten is azonosulni tudnak az iszlámhívokkel, amennyiben egy önálló és biztonságos palesztin állam megteremtése a cél. Másrészrol azonban egy folyamatosan zsugorodó kisebbségrol van szó, amely a muszlimokétól eltéro vallásos hittel, szokásokkal rendelkezik, és miközben elítéli az eroszak törvényes eszközként való alkalmazását, küzd a vallási egyenloségért. A helyi keresztények társadalomban való helykeresését tovább nehezíti bizonytalan kapcsolatuk a nyugati világ evangéliumi keresztényeivel, akik Izrael buzgó támogatásával olykor a mellozöttséget, sot egyfajta ellenségesség érzését váltják ki a biztonsági kerítés túloldalán élo helyi – palesztin – keresztényekben. 

Bár szakértok szerint nem valószínu, hogy a Hamasz a saria vallásos törvényeit fogja rákényszeríteni a társadalomra (aminek keresztülviteléhez legalább kétharmados parlamenti többségre lenne szükség), a keresztények azért továbbra is óvatosak. Egy neve elhallgatását kéro püspök úgy nyilatkozott a The Jerusalem Postnak, hogy a kérdések, amelyekrol nem beszélnek a helyi keresztények, sokkal súlyosabbak, mint azok, amelyek a felszínen vannak. „A bosszútól, elszigetelodéstol vagy félreértésektol való félelem miatt ezekrol a dolgokról az emberek nem mernek beszélni” – fogalmazott a lelkész. Az egyik ilyen dolog az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélések: muzulmánok elfoglalják keresztények ingatlanjait. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy esetenként ezt más keresztények segítségével tudják csak megvalósítani, akiket lefizetnek, hogy figyeljék ki, mikor utazik el egy-egy család, mondjuk vakációzni. Akkor aztán távollétében egész egyszeruen kiforgatják az illetot a tulajdonából. 

Egy a közelmúltban kiadott jelentés is megerosíti, hogy a palesztin keresztények számos ügyet elhallgatnak. Ezek között vannak különbözo eroszakos buncselekmények, zaklatások, sot még nemi eroszak is. A feszültség rendszerint akkor hág a tetopontjára, amikor keresztények otthonai, közösségi épületei ellen követnek el eroszakos cselekményeket. Ilyen volt például tavaly szeptemberben egy eset Taiba faluban. Miután egy muszlim
asszonyról kiderült, hogy viszonya volt egy keresztény férfival, a not családja úgynevezett „becsületbeli halál”-ban részesítette, vagyis meggyilkolta. Ezt követoen a felháborodott szomszédok elindultak, hogy a keresztény férfi rokonait vegyék célba. Összesen tizennégy család otthonát érte támadás, miközben a falubeliek hallhatták a megvadult emberek kiabálását: „Kapjuk el a keresztényeket!” Az esetet követoen tizennégy fiatal férfit vettek orizetbe, ám miután megígérték, hogy nyugton maradnak, szabadon engedték oket. 

Miközben keresztények nagy számban hagyják el Izrael területét (Bethlehem városából az elmúlt idoszakban mintegy kétszázötven, többségében jómódú, az idegenforgalomból élo keresztény család menekült el), az oket éro támadásokkal kapcsolatban megoszlanak a vélemények. 

Bassam Eid, egy palesztin emberi jogi szervezet vezetoje szerint bár elofordulnak visszaélések, ezek nem általánosak. „Szervezetünk még sohasem kapott információt keresztények elleni diszkriminációról. Vannak persze pletykák, de ezek többnyire eltúlzottak” – fogalmazott az igazgató. Mindeközben február elején a Gázai övezetben található egyetlen templomot ismeretlen tettesek megrongálták, az ott szolgáló lelkészeket pedig megfenyegették. Két héttel késobb Ramallah egyik templomára hajítottak gyújtóbombát. A palesztin rendorség egyetlen gyanúsítottat sem állított elo.

„Az összes palesztin ember szenved a kialakult helyzet miatt, de a keresztények kétszer annyit, mint a többiek” – fogalmazott George Khoury palesztin pszichológus és teológus, aki jómaga nemrég az Egyesült Államokba emigrált. 

A frissen hatalomra került Hamasz egyik elsodleges célja elismertetni magát a nemzetközi porondon, éppen ezért nem kockáztathat semmiféle konfliktust a keresztényekkel – vélik a szakértok. Ezt látszik alátámasztani, hogy a terroristacsoport felajánlotta védelmét a Gázai övezetben élo mintegy ezerötszáz kereszténynek. „Tekintettel azonban arra, hogy még maga a kormány sem alakult meg, a helyzet meglehetosen kaotikus” – fogalmazott a térségben 1999 óta muködo Palesztin Biblia Társaság egyik képviseloje, aki maga is szenvedo alanya a történéseknek. Tizenegy palesztin dolgozik a központjukban, amely számos közéleti tevékenysége mellett Bibliákat is forgalmazó, keresztény könyvesboltot üzemeltet. Náluk a zavargások egy hónapja kezdodtek, amikor a Biblia Társaság gázai városközpontjában álló épülete elott egy éjjel bomba robbant. Két héttel késobb fenyegeto felirat jelent meg az épület ajtaján, melyben az elkövetok újabb robbantást helyeztek kilátásba, ha a társaság nem fejezi be muködését. 

Az események a Mohamed prófétát ábrázoló karikatúrák miatt kirobbant zavargások idején történtek. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy az európai segélyszervezetek és kormányok egytol egyig hazahívták képviseloiket a térségbol. „Teljesen egyértelmu, hogy itt keresztényüldözésrol van szó. Úgy gondolom, hogy a karikatúrák is nagy szerepet játszottak ebben” – vélekedett a Biblia Társaság szóvivoje. 

A palesztin területen élo keresztények továbbra is szeretnék fenntartani a világi öltözködés és a koedukált iskolák rendszerét, ám azt nem szeretnék, hogy gyermekeik számára állami szinten is kötelezové tegyék egy iszlám vallási és történelmi kérdéseket tartalmazó teszt megírását. A Hamasz-kormány által is támogatott vallási korlátozásoktól való félelem miatt azonban inkább csöndben vannak.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!