hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Különbúcsút hirdetett a pápa
Katolikus ifjúsági találkozó Kölnben

2005. 08. 23.
Gigantikus előkészületek után szerdán több százezer zarándok részvételével vette kezdetét a katolikus fiatalok Kölnben tartott világtalálkozója. A rendezvénysorozatba a rákövetkező napon bekapcsolódó XVI. Benedek első külföldi útja lesz a németországi zarándoklat, amelynek deklarált célja, hogy a fiatalok segítségével friss hitet öntsön a hitehagyott kontinensbe. Az ifjúság tömeges részvételét a Szentszék a bűnbocsánati búcsú hagyományának felelevenítésével is ösztökélni próbálja, jóllehet ugyanott négy évszázada ennek bírálatából bontakozott ki a lutheri reformáció.



Francia és német katolikus fiatalok a kölni dóm előtt Fotó: Reuters

A központi rendezvények színhelye a német katolicizmus fellegvárának tartott Köln, a legnagyobb német érsekség központja, ahova eddig négyszázezer fiatal – köztük több mint háromezer magyar – jelentkezett be. A fiatalok az egyházmegyék, valamint lelkiségi mozgalmak képviseletében érkeztek a Rajna-parti városba, ahol ifjúsági szállásokon, családoknál vagy sátortáborokban laknak. Legtöbbjük – százezer látogató – Olaszországból jött. A találkozó előkészületei zavartalanul folytak le; Kölnben csak kisebb csoportokban tüntettek magukat katolikusnak valló fiatalok, követelve a pápától, hogy a Szentszék szenteljen nagyobb figyelmet a természetes szükségleteiknek, és változtasson az óvszerhasználattal szembeni elutasító álláspontján. Rajtuk kívül még a német meleg- és
leszbikusszervezetek sürgették – eredménytelenül –, hogy látogatása során XVI. Benedek folytasson nyílt párbeszédet a homoszexualitásról. 

A katolikus egyházfő megérkezése után a kölni zsinagógalátogatás, valamint protestáns és
muszlim vezetőkkel való tárgyalások révén a kommentátoraitól többszörösen is ki fogja érdemelni a "történelmi jelentőség?" jelzőt az ifitalálkozó számára. XVI. Benedek a vizitet vasárnap monstre szabadtéri misével zárja le, amelyre a szervezők közel egymillió embert várnak, s amelyhez a közeli Marienfeld mezején négyszáz futballpálya területének megfelelő placcot alakítottak ki. Köln, Bonn és Düsseldorf pedig az öt nap alatt világi koncertekkel, meditálással, beszélgetős műsorokkal várja az ifjakat. 

A Vatikáni Rádiónak adott interjúban a világtalálkozó célját a pápa abban határozta meg, hogy "a hit új lendületet kapjon a fiatalok által, és ez az új lendület érezhető legyen Európában és Németországban" – vagyis a rendezvény Európa újra-evangelizációjának kiindulópontjául szolgál. A külföldi utak nyitányaként megrendezett "erődemonstrációval" Joseph Ratzinger egy további célja lehet bizonyítani – a világ, de önmaga előtt is –, hogy XVI. Benedek lehet ugyanolyan népszerű, mint elődje, II. János Pál volt. Ezt a célkitűzést olvassa ki a pápa nyilatkozataiból a Der Spiegel cím? lapnak "A pápa hazatérése egy nemkeresztény országba" szalagcímmel megjelent legutóbbi száma és a Newsweek amerikai magazin elemzője is. A cél teljesülését illetően mindkét lap messzemenően szkeptikus; az utóbbi szerint "a Kölnben összegyűlt százezrek közül sokan fogják keresni azt a karizmát, amit II. János Pálban tapasztaltak. Nem valószínű, hogy megtalálják". 

A német katolikus szervezők – meglepetésre – kritikus hangokat leginkább éppen ökumenikus partnereik, a lutheránusok és kálvinisták felől hallhattak, akiket némelyik sajtóelemzés a félhangon zsörtölődő nyilatkozataik miatt csak "morgolódó protestánsoknak" nevezett el. Ahogy ugyanis a média egyre növekvő figyelmet szentelt az eseménynek, a protestáns egyházi vezetők egyre mélyebben érezték sértve magukat, amiért német bíborosok és az elnagyoltan fogalmazó nemzetközi sajtó katolikus országként kezelték Németországot, ahol a hívők aránya éppen fele-fele arányban oszlik meg a katolikusok és a protestánsok között. Némelyik lelkész olyannyira meg-orrolt, hogy fontosnak tartotta ünneprontó sajtóinterjúban hozni a világ tudomására: azon a földön, ahol Luther Márton megindította a reformációt, a keresztények ötven százaléka nem követi a pápát. 

"A protestánsok üdvözölték, amikor a keresztény egységet XVI. Benedek pápasága egyik fő céljaként jelölte meg, most viszont sokaknak keser? a szája íze" – következtet az erre utaló jelekből a Reuters elemzője. A hírügynökségnek nyilatkozó protestáns lelkészek szerint Ratzinger – amellett, hogy megérti és megbecsüli a nézeteiket – "mélyen római", és képes arra, hogy a keresztény identitás mellett "túlzottan erős katolikus identitást is ébresszen a nyájában". Ezt a benyomást erősíthette a protestánsokban a kölni bíboros, Joachim Meisner is, aki a Westdeutsche Zeitungnak adott interjújában kijelentette: XVI. Benedek inkább az ortodox egyházakkal kíván együttműködni, mintsem a protestánsokkal, mert az ortodoxok dogmatikailag közelebb állnak Rómához. "Határozott lépésekre lesz szükség – vélekedett Meisner –, ami valószínűleg nem lenne lehetséges a protestánsokkal együttműködve." Legutóbb pedig egy másik német bíboros, a Keresztény Egység Pápai Tanácsa élén álló Walter Kasper közölte a Focus magazinnal: "az ortodoxok a legfontosabb szövetségeseink".

Bíboros honfitársaik "odaszólásai" a protestáns lelkészek elevenébe találtak. "Az egyházak között fontos kérdésekben nagyon is meglátszanak a különbségek" – mondott ellent korábbi önmagának Wolfgang Huber evangélikus püspök, a német evangélikus egyház tanácsának elnöke az Evangelischer Pressedienst vallási hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Pár éve ugyanis Huber még a legnagyobb csodálattal adózott Ratzinger bíborosnak: azon kevesek közé sorolta, akik "valóban értik Luthert", és úgy vélte, főként Ratzinger kimagasló Luther-ismeretének köszönhető, hogy a megigazulástanról szóló közös katolikus-evangélikus nyilatkozat 2000-ben megszülethetett. Huber-hez hasonlóan most Nikolaus Schneider, a Rajna-vidéki evangélikus egyház elnöke is az együttműködés féloldalasságáról panaszkodott, más protestáns vezetőknek pedig éppen most jutott ismét eszébe a hittanfelelős
Ratzinger bíborosnak az a rég elfeledett nyilatkozata, mely szerint a protestáns közösségek "valódi értelemben véve nem egyházak".

Miután többen is sérelmezték a pápalátogatás "ellenreformációs mellékízét", az egyházközi párbeszéd olyannyira mélypontra került, hogy egy időre az is kérdéses volt, a pápa egyáltalán fogad-e protestáns lelkészeket is a zsidó rabbik és a muszlim imámok mellett. A meghívó végül megérkezett, a nagytisztelet? urak azonban megígérték, hogy sarkukra állnak, és a rövidre szabott találkozón nem hátrálnak meg a rázós kérdések elől. "Nem kerülhetjük meg a közös istentiszteletek problémáit" – jelezte Huber, utalva arra, hogy az evangélikusok egyenlő felekként szeretnének részt venni a katolikusokkal közösen tartott ökumenikus miséken, amelyeken a katolikusok mindmáig nem vesznek úrvacsorát az evangélikus hívőkkel együtt. "A szolgálatok kérdése is megoldatlan" – mutatott rá az ökumenikus együttműködés egy további tisztázatlan oldalára a tübingeni evangélikus teológus, Eberhard Jüngel; a Vatikán ugyanis makacsul elutasítja, hogy a protestáns lelkészeket teljes érték? papokként ismerje el. Karl Lehmann bíboros, a német katolikus egyház feje azonban már a nyitónapon rövidre zárta a vitát: "Kölnben nem várható kezdeményezés XVI. Benedektől a református egyházhoz való közeledés kérdésében – nyilatkozott Lehmann. – Ezt nem teheti meg itt."

Márpedig az ellentéteket tovább élezheti, hogy XVI. Benedek "különleges búcsú" meghirdetésével is ösztönözni próbálja a katolikus ifjúsági találkozón való részvételt. A Reuters tudósítója szerint "Luther Márton bizonyára forog a sírjában, miután kései honfitársa, Benedek pápa németországi útján bűnbocsánati búcsút hirdetett". Mint valamelyest ismert, a katolikus egyház tanítása szerint azok, akik meggyónták bűneiket, nem kerülhetnek azonnal a paradicsomba, hanem az elkövetett bűnök miatt – és azok mértékének megfelelő ideig – még várakozniuk kell a purgatóriumban. Az egyház teljes búcsút hirdethet, ami előre megszabadítja a hívőket ettől az "ideig tartó büntetéstől", illetve a tisztítótűzben szenvedőket a mennybe juttatja. Ennek feltételeként persze el kell végezni a búcsúval ellátott cselekményt, ami jelen esetben "figyelemmel és odaadással, bűn nélküli állapotban részt venni" az ifjúsági találkozón. A "részvétel" fogalma is pontos definíciót nyert. "A szervezők meghatározták, hogy az számít regisztrált zarándoknak, aki június 1-jéig jelentkezik, és eddig a napig ki is fizeti a részvételi díjat" – tudatta Gábor Miklós, az ifjúsági világtalálkozó magyarországi szervezésével megbízott irodavezető és a lebonyolítást végző Katolikus Ifjúsági Mozgalom elnöke az interneten olvasható Magyar Kurír cím? katolikus napilap olvasóival. Mindemellett olyanok is lefaraghatnak valamicskét a purgatóriumban rájuk váró időből, akiknek nem áll módjukban vándorbotot ragadni: mindazok részleges búcsúban részesülnek, akik a pápalátogatás ideje alatt buzgón imádkoznak azért, hogy az ifjúság hite megerősödjön.

A mostani búcsú meghirdetését szerte Európában meglepetéssel fogadták, hiszen négy évszázada éppen a bűnbocsánati búcsú tana – és különösen az akkoriban már értékpapírként használt búcsúcédulákkal való visszaélés – lobbantotta lángra a Luther-féle reformációt, s így közvetve ez vezetett el Németország mindmáig tartó megosztottságához. A modern időkben az egyház természetesen már nem kereskedik a búcsúval, hanem vallásos cselekedetekhez köti, sőt, amíg VI. Pál pápa 1967-ben el nem törölte, a katolikus egyházban érvényben volt egyfajta "tarifatáblázat", amely az egyes imák vagy vallásos cselekedetek "értékét" számszerűen, a tisztítótűzből levonható hónapokban és években taksálta. A búcsú hagyományát II. János Pál újította fel, ő azonban már csak nagy horderej? időpontok kapcsán hirdette ki; ilyen volt a 2000. évi jubileumi teljes búcsú, amely bűnbánatot kifejező önkéntes cselekedetekkel volt elnyerhető.

Mindezek ellenére a hívők között nem érezhető az egyházvezetői szinten felgyülemlett feszültség, lévén, hogy a katolikusok és a protestánsok parókiális szinten messzemenően együttműködnek, és természetes szövetségeseknek tekintik egymást a mélyen elvilágiasodott német társadalomban. A pápalátogatás kapcsán például protestáns családok százai ajánlották fel otthonaikat ingyenes szállásul a katolikus zarándokoknak, templomaikat pedig találkozóhelyként fogják használni a búcsújárók. "Köln messze van ide. Én meg nem fogom hagyni, hogy bármi is tönkrevágja az itteni jó ökumenikus együttműködést" – határolja el magát az egyházközi konfliktusoktól a Reuters által megszólaltatott Volker Hendricks, a közeli Krefeld lutheránus lelkésze.

Meggyilkolták Taizé alapítóját

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!