hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Szívek és háborúk
Kik is győztek május nyolcadikán

2001. 05. 05.
Nem egyszerűen politikai ideológiák, nacionalizmusok különbsége határozta meg a II. világháborúban szemben álló hatalmak vezetőinek döntéseit, cselekedeteit. Nem csak politikai rendszerek belső logikája vagy birodalmak hatalmi törekvései alakították az események menetét. Az emberiség történetében addigi legnagyobb pusztulást előidéző gondolatok ennél mélyebbről, az emberi szív rejtekeiből törtek elő. Az emberiség és az emberi civilizáció féltése a misztikus újbarbárság pusztításától pedig az emberek személyes meggyőződéséből fakadó elkötelezettségből jött létre. A szemben álló felek személyes világképének, hitének, civilizációs hátterének is lenyomata az utolsó világégés, vagy a másik oldal eredménye az emberi civilizációt védelmező békerendszer. Május 8-án ötvenhat éve ért véget a II. világháború.



Churchill a Gonosz ellen harcolt 

Benito Mussolini volt az a személy, akinek a gondolkodásmódja az I. világháború után egy új mozgalom, a fasizmus elindításához járult hozzá. A szocialista kovács és egy katolikus tanítónő fia magába szívta a kor különböző szocialista és anarchista ideológiáit. Édesapja a papok gyűlöletére nevelte, édesanyja a szalézi rend iskolájába adta be, ahonnan megaláztatások után kicsapták. A kor romantikus nacionalista felfogásával, a fajelmélet bizonyos elemeivel, a nietzschei filozófiával, majd a futurizmussal megismerkedve, misztikus elemekkel kiegészülve alakult ki különös világfelfogása, amely a fasizmus mai napig nehezen meghatározható szellemi alapját adta. 

"A fasizmus nem az emberi élet formáit akarja újraalakítani, hanem a tartalmát: az embert, a hitet, a jellemet" – így Mussolini. A cél: megteremteni az új univerzális civilizációt, amely új módon megoldja az emberiség hagyományos problémáit, létrehozza az új embert. Ezt képes megteremteni a néptömegek élére álló vezér, aki fel tudja szabadítani a tömegek ösztöneit, ösztönös törekvéseit; visszaadja az élet ősi méltóságát, amitől szerinte a demokrácia fosztotta meg az embert. Ennek megvalósítási eszköze az állam a diktátor szerint: "A fasiszta számára mindent az állam foglal magába, s mindaz, ami emberi és szellemi, nem létezhet, és még kevésbé bírhat értékkel az államon kívül." Fontos elem ebben a nagyság, az erő kifejtése; ennek terepe a háború lesz. A példa: a cézárizmus és az ókori Róma nagysága. Világosan látszik, hogy ez nem egy valós kérdésekre adott politikai válasz, hanem a problémák megoldását az államon belüli misztikus egyesüléssel képzeli el. 

A fasizmus zavaros ideológiája nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Kelet-Közép-Európa államait már a húszas években elárasszák zavaros, misztikus politikai ideológiák nemzettörzsekről, szent államokról, vérrögvalóságról – persze különféle színekben –; amelyek az embereket nem emberként, hanem egyes misztikus eszmék tárgyaiként ragadják meg, így előkészítve azt, hogy a II. világháború tömeggyilkosságaiban lelkiismeret-furdalás nélkül lépjenek túl milliókon.

A katolikus egyházzal megkötött konkordátum 1924-ben lehetővé tette, hogy a fasiszta eszmék széles tömegek körében leljenek még nagyobb elfogadásra. Az együttműködést elősegítette, hogy a rituális vallásfelfogásnak ezekkel az eszmékkel valójában nincsenek ütközőpontjai.

A századelő Bécsének egyik jellegzetes alakja Hitler, akinek az életében a Wagner által az operáiban megelevenített ősi germán mítoszok valóságos személyes meggyőződéssé váltak. Legendás a lándzsajelenet, ahol a Siegfriednek tulajdonított lándzsa előtt érzi úgy, hogy a világ urává kell válnia. Személyes meggyőződése, hogy neki kell végrehajtania azt az Edda-történetet, amelyben egy világégés után új istenek és új emberi nemzetség veszi át az uralmat a Földön. Tulajdonképpen ez az a mítosz, amelyik a fajelmélet alapjaként is szolgál. Az új ember megteremtése a náci politikai program alapja.

Németországban is tapasztalható, hogy nagyon sokan nem éreztek különbséget a tradicionális vallás és a nácizmus között. Habár a nácizmusnak – hasonlóan a fasizmushoz – van vallásellenes éle is, de nagyon sok katolikusnak és akár egyházvezetőiknek nem okozott lelkiismereti konfliktust a nácizmussal való együttműködés.



Sztálin-kultusz az egykor Szovjetunióban. Ateista ideológia 

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!