hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Koalíció az erkölcsi reformért
Evangéliumi keresztények az amerikai politikában

2000. 11. 11.
"A Keresztény Koalíció küldetése egyszerű. Mozgósítani kívánjuk a keresztényeket, hogy a politikai életben is vezető szerepbe kerüljenek, s ne a végeken kullogjanak: hogy a fej és ne a farok pozíciójában legyenek" – fogalmaz Pat Robertson, az amerikai politikai élet mára meghatározó elemévé vált szervezet vezetője. A Keresztény Koalíció a huszonegyedik századra vonatkozó programjában a nemzet "erkölcsi megreformálásának" feladatát tekinti elsődleges fontosságúnak. A több mint 1,8 millió aktivistát maga mögött tudó szervezet a 2000. évi elnökválasztási kampányban a Republikánus Pártot részesítette egyértelm? – az előzetes eredmények alapján döntőnek tűnő – támogatásában. Összeállításunk az összességében mintegy 70 millió bibliahívő amerikait képviselő Keresztény Jobboldal, illetve a hozzá tartozó Keresztény Koalíció tevékenységét mutatja be. 



Pat Robertson, a Keresztény Koalíció vezetője 1990-es budapesti sajtóértekezletén. Szívügye a vallásszabadság Fotó: Somorjai L.

"Alkotmányunk erkölcsösen gondolkodó, hívő emberekből álló népnek íródott. Másfajta nép kormánya számára teljességgel alkalmatlan" – fogalmazott több mint kétszáz évvel ezelőtt John Adams, az Egyesült Államok második elnöke. Az Európából érkező első bevándorlók, az európai vallási ébredést üldöző főáramú egyházak elől Amerika földjén menedéket kereső és találó puritánok, kvékerek utódai, az Egyesült Államok alkotmányának megfogalmazói, többek között a Biblia tanítására épülő erkölcsi rendet, igazságokat vették alapul. Amerika első elnökei magától értetődőnek tekintették a hívők jelenlétét az ország kormányzásában, politikai eseményeiben. 



Új jobboldal



Az evangéliumi kereszténység közéleti szerepvállalása a huszadik század második felére William Martin amerikai vallásszociológus szavaival élve olyannyira megerősödött, hogy "a politikai élet már nem létezhet nélküle". Ez részben a hagyományos amerikai élet századunkban bekövetkező változásai, például az alternatív kultúrák, a feminista mozgalmak vagy a szexuális forradalom következményének tudható be. A Legfelsőbb Bíróság betiltatta az iskolai imát és közös bibliaolvasást, ugyanakkor engedélyezte a terhesség első három hónapjában történő abortuszt. A változások olyan kihívásokat jelentettek az evangéliumi kereszténység számára, amelyekről úgy látták, hogy csupán azonnali reakcióval lehet ellensúlyozni. 

Miközben Amerika a változások idejét élte, a kereszténységnek el kellett döntenie, melyik oldalhoz csatlakozik. Sokan a politikai életből való kivonulással teljes passzivitásba burkolóztak, nehogy azt a benyomást keltsék másokban, hogy túlságosan is sokat foglalkoznak a "világ dolgaival". A hetvenes évektől kezdődően azonban egyre több evangéliumi keresztény döntött úgy, hogy bele kíván szólni a kormányzás ügyeibe. Ők inkább Edmund Burke híres mondásával értettek egyet, amely szerint "a gonosz győzelméhez már az is elegendő, ha a jó emberek nem tesznek semmit".

A mozgalom előfutárának Berry Goldwater tekinthető, aki 1964-es elnöki jelölésével, illetve az Új Keresztény Jobboldal (New Christian Right) elindításával jelölte ki az útirányt. Jóllehet Goldwater nem nyert a választásokon, a keresztény jobboldal hatását többé nem lehetett kitörölni a politikai palettáról: továbbra is aktív maradt, s figyelmét a család, illetve a politikai élet egyre siralmasabbá váló helyzete felé fordította. 

1979 újabb fordulópontot jelentett: számos szervezet összefogásával az evangéliumi kereszténység megpróbált konzervatív politikai többséggé tömörülni, amely egy évvel később, 1980-ban Ronald Reagan jelölését támogatta. Az egyik legjelentősebb szervezet ezek közül a Jerry Falwell lelkész alapította Erkölcsi Többség (Moral Majority) volt, melynek programjában az szerepelt, hogy "mind a hívő, mind pedig a nem hívő amerikaiak számára olyan politikai szervezetet nyújtson, amelynek keretein belül azonos erkölcsi értékekben osztozhatnak". (Hetek, 1999. május 7:
Isten lobbistái) Jóllehet Reagan nem váltotta be teljesen a Falwell-féle mozgalom várakozásait, az elnök gyakori jelenléte vallási rendezvényeken más érdekcsoportok számára is egyértelm? üzenetként jelezte a Keresztény Jobboldal létjogosultságát. 



Abszolút értékek védelme



A Keresztény Jobboldal olyan népszerűségnek örvendett, hogy a Gallup közvélemény-kutató intézet az 1976-os évet "az evangéliumi kereszténység évének" nevezte el. A világi média egyre-másra fogalmazta meg csodálkozó kérdéseit: "Kik ezek az emberek?" "Mit akarnak?" "Hogyan lehetséges, hogy a Vízöntő Kor küszöbén a Keresztény Jobboldal így virágozzon?"

A szervezet egyik világnézeti sarokköveként megfogalmazták: a morális abszolútumok létezése épp annyira biztos, mint például a matematikaiaké vagy a geológiaiaké. Ezek közé tartoznak például: a kapitalizmus előnyben részesítése, a józan életmód és a kemény munka bátorítása, a nemek klasszikus szerepeinek tisztelete, vagy a meg nem született élet védelme. A Keresztény Jobboldal úgy véli: ha a zsidó-keresztény hagyomány négy évszázadon keresztül működőképes volt Amerika történelmében, akkor nincs értelme felcserélni újonnan felbukkanó eszmékkel. 

Másrészről azonban az is igaz, hogy a hagyományos kereszténységnek folyamatos támadással kell szembenéznie a média, az oktatási rendszer, illetve azok részéről, akik a tradicionális családot elavult intézménynek tekintik. Abban az országban, ahol 1925-ben egy Tennessee állambeli biológiatanárnak még azért kellett bíróság elé állnia, mert az iskolában az evolúcióról tanított, a Keresztény Jobboldalnak most azt kell kifogásolnia, hogy a média a keresztény értékeket nem csupán figyelmen kívül hagyja, hanem még ki is karikatúrázza. Példaként említi, hogy jóllehet az amerikai lakosság mintegy ötven százaléka étkezés előtt fejét lehajtva imában köszöni meg Isten gondviselését, a filmstúdiók kizárólag nevetséges jeleneteket fabrikálnak ezekből a meghitt pillanatokból. 



Színre lép a koalíció



A nyolcvanas évek elején új arc jelent meg a keresztény jobboldalon: Pat Robertson lelkész, akit már korábban, mint minden idők egyik legsikeresebb televíziós evangélistáját ismerhetett meg a világ. Robertson 1930-ban született, édesapja húsz évig volt az Egyesült Államok szenátora és a képviselőház tagja; ősei között pedig az első telepeseket szállító Mayflower egyik utasa és két elnök is szerepel. A Washington, illetve a Lee Egyetemen kapott bölcsészdiplomáját követően a Yale Egyetemen szerez jogi doktori oklevelet, majd pedig elvégzi a New York Teológiai Szemináriumot: 1961-ben avatják lelkészszé. A világ 90 országába több mint negyven nyelven sugárzó Christian Broadcasting Network (CBN) nev? televíziós csatornáját egy évvel korábban hozza létre. A CBN-en keresztül milliókhoz juttatja el üzenetét – egyik legnépszerűbb műsorát, a "700-ak klubját" naponta 30 millióan nézik. 

1977-ben megnyitja kapuit a Regent Egyetem – Pat Robertson és Bob Slosser 1991-ben magyarul is megjelent, Láthatatlan királyság cím? könyvéből megtudhatjuk: mindössze tízmérföldnyire attól a helytől, ahol az első telepesek hullámával 1607. április 26-án Robert Hunt tiszteletes és kis csoportja partot érve hálát adott az Újvilágba vezető szerencsés hajóútért. 

1981-ben létrehozza a Szabadság Tanácsot (Freedom Council), melynek segítségével még több keresztényt von be a közéletbe. A Freedom Council 1986-ban feloszlik ugyan, ám ugyanebben az évben Robertson bejelenti: ha akad hárommillió amerikai támogatója, akkor maga is indul az elnökválasztásokon. 1987. október 1-jén hivatalosan is bejelenti jelöltségét: beszédét tízszer kell megszakítania a tömeg éljenzése miatt. Jóllehet később mégsem ő ülhet be az elnöki székbe, Dél-Karolina, Michigan és Iowa államokban meglepő támogatottságot tud felmutatni, s sikerül bebizonyítania, hogy a kereszténység a politikában is olyan erőt képvisel, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Választási kampányának mintegy utóhangjaként 1989-ben megalapítja a Keresztény Koalíciót, amely tagjai és támogatói soraiban az elmúlt tíz esztendő alatt több mint kétmillió amerikai állampolgárt sorakoztatott fel. A sikerrel együtt természetesen a Robertson személye elleni támadások hosszú sora is megindult. A támadók azonban leggyakrabban azok a szervezetek, akiknek tevékenységével kapcsolatosan a nyilvánosság előtt egyet nem értésének adott hangot. Ő azonban a kudarcok ellenére sem tartotta soha vesztesnek magát: kitartását sokan megirigyelték már tőle. 



70 millió kampánycédula



"Azért hívtam életre a Keresztény Koalíciót, hogy családpárti szervezetként befolyásolni tudja a politikai élet helyi, állami és országos szintjeit; hogy megtanítsa a keresztényeket arra, hogyan lehet hatékony állampolgárokként élni, s hogyan lehet elősegíteni a keresztény értékek érvényesülését az ország kormányzásában" – vallja Pat Robertson a szervezet krédójában. Úgy véli, tévednek azok a keresztények, akik csak csendesen megbújni kívánnak gyülekezeteik székein, s nem hajlandók politikával foglalkozni. "Nem dughatjuk a homokba a fejünket, s nem gondolhatjuk azt, hogy a keresztények nem képesek megváltoztatni az őket körülvevő világot." 

Robertson szerint a koalíció 1989-es megalapítása felébresztette az alvó óriást az amerikai politikában. Az Egyesült Államokban mintegy 70 millió bibliahívő keresztény él, s a nem hívők közül is milliók aggódnak az ország egyre romló erkölcsi állapotáért, amelyre a legjobb ellenszert a hitben látják. A Keresztény Koalíció sikerében ennek a tényezőnek kétség nélkül óriási jelentősége van, s nem véletlen, hogy fennállásának mintegy tíz éve alatt Amerika történelmének legnagyobb és legbefolyásosabb keresztény szervezetévé fejlődött. Elsősorban arra kívánja felhívni a lakosság figyelmét, hogy jóllehet nem egy keresztény állam létrehozása a célja, ám Pat Robertson úgy véli: azt sem szabad elfelejteni, hogy az Egyesült Államok megalapításában keresztény elvek játszották a döntő szerepet. A Keresztény Koalíció meggyőződése, hogy a hívők aktívan kivehetik részüket a politikai élet történéseiből, sőt a választási kampányokból is, anélkül, hogy ezzel törvényi kereteket sértenének, vagy veszélybe sodornák egyházuk adómentes státusát. A gyülekezetek tagjai például osztogathatnak szavazásra felszólító cédulákat, illetve tájékoztató anyagokat. Minden további nélkül szervezhetnek választói fórumokat, ahová meghívják a jelölteket, vagy azok munkatársait, és azt is megtehetik, hogy istentiszteleteik keretén belül a szószékhez engedik valamelyik jelöltet.

A 2000. évi elnökválasztáson a koalíció George W. Bush támogatása mellett döntött, mivel Robertson nyilatkozata szerint "egy újjászületett embert" szeretne a Fehér Házban látni. A kampányban a Keresztény Koalíció tagjai 70 millió, Bush melletti szavazásra buzdító szórólapot osztottak szét. "Azt hiszem, meglehetősen jelentős befolyással rendelkezünk a Republikánus Pártban" – mondta a választásokat megelőzően Robertson a CNN amerikai hírcsatornának adott interjújában. "Mindannyian azt szeretnénk látni, hogy Busht megválasztják az Egyesült Államok elnökévé." 


Politikai üzenetek

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!