hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Homokba fúlt hadjárat
Egyiptom újabb titka

2000. 05. 06.
Az ókori történelem egy máig megoldatlan rejtélyére kaphatunk választ a következő hetekben. Két évvel ezelőtt egyiptomi geológusok egy csoportja El-Bahr El-Asszám helység közelében véletlenül bukkant rá homokba temetett bronzkardokra, nyílhegyekre, vastőrökre, pajzsokra és ezüst karperecekre. Bár az azonosítás kérdésében még nem mondták ki a végső szót, a szakértők valószínűnek tartják, hogy annak a hadseregnek a maradványait találták meg, amelyet a perzsa Kambüszész küldött a Szíva-oázisban található Ámon-jóshely ellen i. e. 524-ben.

Kambüszész a "Nagy" Kürosz idősebb fiaként került a trónra 529-ben, miután
apja már nyolc évvel halála előtt tulajdonképpeni társuralkodóvá nevezte ki maga
mellé. Kürosz, akit a perzsák "atyának", a görögök "mesternek" és "törvényhozónak",
a zsidók pedig "felkentnek" neveztek, nagy hadvezér és kiváló uralkodó volt.
Nemes lelk? és jóindulatú jelleméből fakadóan sohasem jutott eszébe, hogy a meghódított
országokat egyformára gyúrja, s bárhol járt is, elismerte a különböző vallások
isteneit, és tisztelettel adózott nekik. Babilóni uralkodása első évében rendeletet
adott ki, amelyben megparancsolta, hogy a hetven évvel korábban Nabukodonozor által
elhurcolt zsidók a fogságból térjenek haza és építsék fel Szentélyüket. E
rendeletnek köszönhetően 537-ben több mint negyvenezer zsidó hagyta el Babilónt,
hogy visszatérjen az Ígéret Földjére. Magas rangú perzsa hivatalnokok kísérték őket,
akiknek az volt a feladatuk, hogy a rendelkezések végrehajtását ellenőrizzék.
Ugyanakkor messze látó államférfihoz méltóan arról sem feledkezett el, hogy Júdeán
keresztül vezet az út Egyiptom felé, amelyet még meg kell hódítania.

Kambüszész tapasztalt államférfi, de apjától merőben eltérő természet? ember
volt, aki arra törekedett, hogy birodalmát egységesítse, és teljes önkényuralommal
kormányozzon. Kürosztól örökölt birodalma határait Egyiptom, Etiópia és Karthágó
felé is ki akarta terjeszteni. Kambüszész a beduinok segítségével átkelt a Szináj-félszigeten,
és megérkezett Péluszion falai alá, ahol III. Pszammetik fáraó zömében görög
zsoldosokból álló haderejét összevonta. Véres küzdelem alakult ki, az egyiptomi
sereg kénytelen volt Memphiszbe visszavonulni, de a perzsák bevették a várost, és a fáraót
Szúszába szállították. Kambüszész azonban a perzsa hegemóniát az egész világra
ki akarta terjeszteni, ezért három új hadjáratot vett tervbe. Az egyiket a Földközi-tenger
nyugati részét uraló Karthágó ellen; egy másikat a Libüa és Egyiptom határán
fekvő Szíva-oázis ellen, hogy megnyissa az utat Kürénaika felé; a harmadikat pedig délre,
Etiópia ellen. De Kambüszészt mintha cserbenhagyta volna apja legendás szerencséje,
egyetlen vállalkozása sem sikerült úgy, ahogyan eltervezte. A Karthágó elleni hadműveletbe
bele sem tudott kezdeni, mert a föníciaiak nem bocsátották rendelkezésére flottájukat,
nem akarván testvéreik ellen harcolni. (Karthágót türoszi telepesek alapították.) A
Thébától 800 km-re nyugatra fekvő Szíva-oázis ellen útra kelt ötvenezer fős sereg
– Hérodotosz nyolcvan évvel később íródott beszámolója szerint – sohasem érkezett
el úti céljához. Hétnapi menetelés után a zsoldosok elérték a céljuktól 150
km-re fekvő oázist, El-Kargát, majd észak felé vették útjukat. Már a fele távolságot
megtehették, amikor hirtelen erős szélvihar kerekedett, és az utolsó emberig
betemette őket.

Sok vitára adott okot az a rövid időszak, amelyet Kambüszész – egyébként
ugyancsak sikertelen – etiópiai hadjáratából visszatérve Memphiszben töltött. Ha
hinni lehet a görög forrásoknak, a király felhagyott apja toleráns valláspolitikájával,
amelyet kezdetben maga is alkalmazott. Gúnyt űzött az egyiptomi istenekből,
templomokat romboltatott, és saját kezűleg döfte le a memphiszi Ápisz-bikát. A Szíva-oázis
ellen is azért indított hadjáratot, mert az ottani Ámon-jósda papjai állítólag közeli
halálát és a birodalom bukását jövendölték. A görögök ezért a viselkedéséért
tébolyultnak tartották Kambüszészt.

A sivatagba temetett hadsereg megtalálása régészek nemzedékeinek álma volt. Az
olaszok a 80-as és 90-es években három expedíciót is szerveztek a nyugati sivatagba,
de nem találtak semmit. Muhammad Al Soghayer, a Fáraókori Régiségek Osztályának
vezetője elmondta a Reutersnek, hogy a nyolc főből álló munkacsoport egy hónapot fog
eltölteni a sivatag e távoli zugában, hogy megmentsék a leleteket, mielőtt a sivatag
újra birtokába venné azt, amit két és fél ezer évig őrzött. "A lelőhely tíz négyzetkilométeren
fekszik – nyilatkozta az egyiptomi tudós –, a csoportban lesz három régész, egy
antropológus, egy kutatóorvos és három geológus."     (a szerző
történész)

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!