hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Felekezetek válsága Európában
Súlyos közömbösség veszi körül a vallást

1999. 11. 06.
Az európai püspökök nemrég tartott háromhetes szinódusa sajnálattal állapította meg, hogy a kontinensen súlyos közömbösség veszi körül a vallást. A kereszténység nagy részét a szekularizmus "mérgezi", és nagy a veszélye annak, hogy a pogányság térhódítása Európa kulturális identitását is befolyásolja – állapította meg a szinódus által kibocsátott jelentés. Igaz ugyan, hogy a legnagyobb keresztény egyházak hanyatlásnak indultak, mégis kevés teológus és valláskutató tart attól, hogy az ezredvégi Európa kulturális értékeit komoly veszély fenyegetné – fűzi hozzá a tanácskozásról hírt adó Christian Science Monitor cím? amerikai napilap.



William H. Keeler, Baltimore katolikus érseke kiszögeli a lutheránus-katolikus közös
nyilatkozat másolatát a helyi lutheránus templom ajtajára. A reformátorok nem így képzelték
    Fotó: MTI

"A kulturális szokások olyan mélyen beágyazódtak, hogy még sokáig tarthat, míg
valóban eljön a posztkeresztény Európa ideje" – fejti ki a Christian Science
Monitor hasábjain Grace Davie, az angliai Exeter Egyetem vallásszociológusa. Davie a
Newsweek magazin néhány hónappal ezelőtt megjelent összeállításában is
kifejtette: minden ország, még a nemrég a kereszténység erősségének tekintettek is
átmennek a "hinni, de sehova sem kötődni" válságán (Hetek, 1999. július 17.).
"Bár az intézményes vallás valóban visszaszorulóban van, a személyes hit nincs válságban"
– teszi hozzá Loek Halman holland kutató, aki a személyes értékrendek vizsgálatát
végzi Európa-szerte. "Az egyházat elhagyó emberek továbbra is kutatják az igazságot,
és ha nem is fogadnak el bizonyos keresztény értékeket, nem nevezhetők hitetleneknek"
– véli Halman.

A jelek persze semmiképpen nem tekinthetők bíztatónak. A hagyományosan katolikus országokban,
így Írországban, Olaszországban továbbra is magas a templomok látogatottsága, a
felnőtt lakosság majdnem fele havonta jár templomba. Más országokban, például
Belgiumban, Franciaországban vagy Németországban azonban a fiatalok kevesebb mint tíz
százaléka jár rendszeresen templomba, és Európa északnyugati részén nincs egyetlen
olyan nagyváros sem, ahol legalább az újszülöttek felét megkeresztelnék. Ezek a tények
arra ösztönözték a katolikus püspököket, hogy találkozójukat lezárva odaszánt
újraevangelizálásra hívják fel az egyház képviselőit.

Annak ellenére, hogy az egyháznak az emberekre gyakorolt formális befolyása egyre csökkenőben
van, a kereszténység továbbra is központi eleme az európai identitásnak. Nem érdektelen,
hogy az európaiaknak mindössze négy százaléka vallja magát ateistának, és míg
egyre kevesebben fogadják el az alapvető keresztény hittételek igazságát, az erkölcsösség
fogalmát továbbra is a keresztény etika határozza meg. Hollandiában például, ahol
az európai országok közül a legalacsonyabb az egyháztagok száma, a kereszténység
szociális és morális oldala továbbra is érvényesül a társadalomban – fejti ki
Meerten Terborg, a leydeni egyetem teológusa. A hollandok hatvan százaléka elhagyta az
egyházat, ugyanakkor még mindig hatalmas összegeket adnak jótékonysági célokra.
Terborg értékelése szerint ez is bizonyítja, hogy az irgalom nem veszett ki az
emberekből – és ez is alapvetően keresztény eredet? érték. Jan Kerkhoss francia
jezsuita pap szerint az Orvosok Határok Nélkül szervezet, a Vöröskereszt, az
emberjogi és békemozgalmak egyaránt optimizmusra adnak okot a keresztény értékek továbbélését
illetően, és mindezek szintén európai eredetre tekintenek vissza.

A Christian Science Monitor beszámolója szerint a katolikus egyházat leginkább az egyéni
és családi élet területén tapasztalható erkölcsi változások aggasztják – a válás,
a fogamzásgátlás, az abortusz és az eutanázia kérdéseinek megítélése. A dél-európai
katolikus országok többé-kevésbé a katolikus állásponthoz igazították törvényeiket,
ugyanakkor nem véletlen, hogy éppen a legkisebb arányú egyháztagságot mutató
Hollandia volt az első ország, ahol az eutanáziát törvény engedélyezte. "A kép
azonban ennél némileg árnyaltabb" – teszi hozzá Halman. Egy 1981 óta folyó, egész
Európára kiterjedő felmérés eredménye szerint a társadalmi és szexuális kérdések
megítélésében nem lehet követlen párhuzamot vonni a szekularizáció foka és a
lakosság "engedékenysége" között. A homoszexualitás, abortusz, prostitúció és
eutanázia kérdésében legengedékenyebb álláspontot valló országok mint
Nagy-Britannia, Németország, Hollandia és Belgium még mindig kevésbé tekinthetők
szekularizáltnak, mint például a kevésbé liberális Dánia, Norvégia vagy Svédország.

Akármennyire is maradandónak mutatkoznak azonban a keresztény értékek Európa egyes
országaiban, "a fő problémát az jelenti, hogy ezek az értékek és a kereszténység
közötti kapcsolat egyre lazább" – fogalmazza meg kétségeit Kerkhoss atya. Az
emberek ragaszkodnak az értékekhez, de már nem látják be, hogy azok éppen a kereszténységből
erednek – zárja jelentését a Christian Science Monitor.


Új vallásbéke Augsburgban

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!