hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Hálaadás Istennek velem tett csodáiról
Bornemisza Péter (1535–1584)

2019. 03. 22.
1541-et írunk, Szulejmán szultán csapatai már a csellel elfoglalt Buda falain belül járnak, és a szemközti Pesten is fosztogatnak, megölve mindenkit, aki vagyonát rejtegetni próbálta előlük. Erre a sorsra jutott a gazdag pesti Bornemisza polgárcsalád is, azonban egy hatéves kisfiú megmenekült.

Az elárvult és örökségéből kifosztott Bornemisza Pétert a hódoltságból menekülők eljuttatták a Felső-Tisza vidékén élő távoli rokonokhoz, akiknek felvidéki udvarházaiban nevelkedett. Kassán járt iskolába, ahol a magas színvonalú oktatás mellett megtapasztalhatta a fellángoló hitvitákat is. Itt a diákok is aktívan részt vettek a közéletben és a hitéletről folytatott vitákban.

A buzgó ifjú 18 éves korában angyalnak öltözve elbújt a Habsburg-párti várkapitány kemencéje mögött, hogy megijessze a katolikus főtisztet és családját. A diákcsínyért azon­­ban börtönbe került, és miután innen megszökött, a várost is el kellett hagynia. Három évig rejtőzködött lu­theránus otthonokban, ahol a tanulás mellett elkezdett írni is. Huszonegy éves korában megírta számos irodalomtörténész által korának egyik legszebb költészeti alkotásának nevezett búcsúversét, a Siralmas énnéköm…-et, amikor Nyugat-Európába indult, hogy Itá­liában tanuljon. Ugyan más világi költeményei nem ismertek, feltételezhető, hogy a reneszánsz művészeket és egyben a reformációt aktívan támogató Nádasdy Tamás nádor irodalomkedvelő tiszttartójával együtt, tehetsége miatt kezdték el őt pártfogolni, akiknek a segítségével és ajánlásával először Padovában kezdte meg egyetemi tanulmányait. Innen a reformáció fellegvárába, Wittenbergbe utazott, ahol Luther Márton munkatársa, Philipp Melanchton tanítványa lett.

A reformáció hazájából Bécsbe költözött, itt a görögtudós Georgius Tanner professzor révén megismerte Szophoklész Elektráját, amit prózai iskoladrámává dolgozott át Bécsben élő magyar diáktársai kérésére. Nemeskürty István irodalomtörténész szerint Bornemisza még William Shakespeare megjelenése előtt olyan magyar tragédiát alkotott, ami nyelvében és dramaturgiai feldolgozásában is előzmény nélküli, európai rangú, színvonalas mű. A huszonhárom éves író, a Tragoedia magyar nyelven, az Sophocles Electrájából című átdolgozásban a dráma hátterének nem az antik görög, hanem a korabeli főúri környezetet adta, és a pogány elemeket nagymértékben elhagyva, keresztény üzenettel töltötte meg. Ugyanakkor éles kritikát fogalmaz meg a népet elnyomó, kegyetlen főurak ellen. A feldolgozásban korának közönsége párhuzamot vélhetett felfedezni az akkoriban német-római császárrá választott magyar–cseh királlyal, I. Ferdinánddal. Az utószó­ban Bornemisza azt a szinte forradalminak számító kérdést is felteszi, hogy jogos-e egy zsarnokkal való erőszakos szem­be­szállás az elnyomás esetén. Az 1558-ban megjelent művet sokáig elveszettnek hitték, azonban az 1920-as években egy német könyvtárban megtalálták, majd Móricz Zsigmond alkalmazta színpadra Magyar Elektra címen.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!