hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Hová lett Attila kardja?
A hunok és a magyar őstörténet (harmadik rész)

2017. 10. 03.
A magyar Őstörténet forrásait bemutató sorozatunk első két részében utaltunk arra, milyen viták zajlanak a 19. század második felétől egyedül hivatalos akadémiai álláspontnak számító finnugor eredet körül. A kritikusok szerint a Monarchia, majd később a kommunista diktatúra idején részben politikai megfontolásokból utasították el azt a hagyományt, ami a magyarság történetét jóval korábbi időponttól kezdi elbeszélni, mint a 10. századi honfoglalás. Ma azonban egyre több történész hajlik arra, hogy kapcsolatot keressen a Kárpát-medencét az 5. században elfoglaló hunok és a mintegy négyszáz évvel később megjelenő magyar törzsek között. Nem utolsósorban amiatt, mert a 19. század előtt keletkezett források többsége is ezt az eredetet fogadja el.

A felvilágosodás kora óta a tudomány hajlamos lebecsülni az enciklopédisták előtt keletkezett forrásokat, mondván, azok nem állják ki a ráció próbáját. Emiatt nem, vagy csak a legendák szintjén hajlandók kezelni a legtöbb ókori történeti leírást, beleértve a Biblia könyveit is. Az ókor számos fontos korszakáról ma a korabeli források elutasítása miatt homályosabbak az ismereteink, mint évszázadokkal ezelőtt élt elődeinknek, bár az univerzális evolúció dogmája miatt az akadémiai történészek nehezen ismerik ezt el. Ebben befolyásolhatja őket a természettudósok magabiztossága is, akik büszkén hivatkoznak arra, hogy az empirikus tudományok milyen látványos fejlődésnek indultak a 18. századtól kezdve. Érthető, hogy a történészek sem szeretnének ettől elmaradni. Igaz, a szekuláris természettudósok álláspontjával is lehetne vitatkozni, hiszen – mint, azt a Hetekben néhány hónapja a Hogyan változtatta meg a kereszténység a világot? címmel megjelent kiváló cikksorozat bemutatta – a modern tudományok is ezer szállal kapcsolódnak ahhoz az eszmetörténeti forradalomhoz, amit a kereszténység megjelenése hozott az ókori világban.

(A cikksorozat alapjául szolgáló mű még az idén magyarul is megjelenik a Hetek Kiadó gondozásában – a szerk.)

A történészek között is vannak azonban, akik szembenéznek ezzel a dilemmával. „Az ókori írásos emlékek hiányossága igencsak beszűkítette a tudományos szemléletű történetírás határait, hisz már évszázadok óta lényegében ugyanazokon a forrásműveken csámcsog a történelemtudomány. A csak szigorúan a tények felkutatására („ami előreviszi a tudományt”) irányuló ókorkutatás csaknem teljesen lebénult, lényegében abból áll, hogy a történészek folyamatosan kétségbe vonták a forrásszerzők vagy a velük foglalkozó történetírók hitelességét, vagy éppen megerősítették azt. Ebből a mizériából napjainkban némi kiutat jelenthetnek a régészeti feltárások és DNS-vizsgálatok, de az már inkább az ábrándok világába tartozik, hogy (…) valamely szerencselovag ráleljen Rettegett Iván elveszett könyvtárára (lásd keretes cikkünket), benne Livius, Polübosz, Tacitus és más nagy ókori szerzők »halhatatlan«, de a mai kor számára többségében mégis hozzáférhetetlen műveivel” – írja Óvári Csaba művelődéstörténész-műfordító Edward Gibbon hatkötetes történeti munkájából (A római birodalom hanyatlásának és bukásának története) kiadott magyar nyelvű részlet utószavában.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!