A negatív kampány és az álhírek műfaja nem a modern politikai marketing boszorkánykonyhájában született, évszázadokkal ezelőtt is ismerték és éltek vele az ellenfelek lejáratására. Ennek egyik legjellemzőbb példája Attila, akinek „rettenetes hírneve Nyugaton 451-ben Galliában és 452-ben Itáliában vezetett két hadjáratához fűződő legendákon alapul. A kora középkorban ezeket az eseményeket először az égi igazságszolgáltatás művének tulajdonították: e szerint
Attila és hunjai Isten akaratának végrehajtóiként léptek fel, hogy a római népet bűneikért megbüntessék. Idővel aztán a hun uralkodó fokozatosan a barbár, a félelmetes, a kegyetlen idegen alakját öltötte magára, és a róla született mondák mindinkább eltávolodtak a történeti valóságtól” – írja a magyar származású, de Franciaországban élő történész, Bozóky Edina Attila: A hun király és legendái című könyvében, ami 2015-ben magyarul is megjelent.
Bozóky számos példát említ arra, hogy a nyugat-európai – elsősorban francia – propaganda miként manipulálta a kora középkortól kezdve egyre gátlástalanabbul az Attiláról alkotott képet.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »