2016-ban az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából a Kúria, a Legfőbb Ügyészség és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elindított egy speciális kutatási programot, melynek fókuszában az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő büntetőperek és megtorlások állnak. A feltárás az emblematikus mártírok mellett az „igazságszolgáltatás” irányító és végrehajtó testületei mögött álló személyeket veszi górcső alá. A kutatás első része azokról a bírákról szól, akik nemet mertek mondani a hatalomnak. Ők azok, akik inkább lemondtak tisztségükről, mint hogy hivatásuk íratlan szabályait megszegjék. Vállalták sorsukat még akkor is, ha mindez azzal járt, hogy elveszítették állásukat, és egy életre megbélyegzettek lettek.
Megsemmisíteni kíméletlenül
A forradalom tizenkét dicsőséges napja után hamarosan kezdetét vette a hatalom brutális válaszreakciója: a megtorlás. A korabeli bírósági ítéletek nyomán – legalább – kétszázhuszonnyolc ’56-os életét oltották ki. Az országos leszámolások során huszonhatezer embert marasztaltak el és ítéltek különböző időtartamú szabadságvesztésre. Több mint harmincötezer személy ellen indítottak eljárást, és közel tizenháromezer főre tehető az internáltak száma. Az 1959-es és az 1960-as részleges kegyelmi intézkedéseket az 1963-as közkegyelem követte, ami még mindig nem vonatkozott minden elítéltre.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
2016. 11. 25. (XX/47)
