A magyar társadalom emlékezetéből teljesen hiányoznak ezek a hőstörténetek. Gur Dávid arcképcsarnoka csupa bátor fiatalnak állít emléket. Sokáig csak az áldozatokról tudtunk, akiket elhurcoltak, meggyaláztak, legyilkoltak, akiket megbénított a félelem, akár a vágóhídra terelt juhokat.
Berkovits György Ckó, a fényképész című regényében a következő megrendítő sorokat adja Barbara, a félzsidó asszony szájába: „Ckó, hát arra gondoltam én is álmomban, hogy nekik megyek, de aztán letettem róla, pedig, ha megtámadom őket, akkor legalább ellenálló, illetve hős lehettem volna, mártír.”
A cionista ellenállók megtették, amit Barbara és vele együtt sokan nem mertek megtenni, helyettük is „nekik mentek, ellenállók lettek, hősök és mártírok”, de nem lemészároltak.
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
2016. 04. 08. (XX/14)
