hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Katarzis volt, változás nem
26 éve zajlott le a romániai forradalom

2016. 01. 05.
Huszonhat éve, nem sokkal karácsony előtt kezdődött az a folyamat Romániában, amelynek eredménye lett a Ceausescu-rezsim megbuktatása és a diktátor kivégzése. A forradalom ugyan nem hozta meg azt a társadalmi változást, amit vártak tőle, de az emlékek máig élnek, és szinte mindenkinek van saját története a történelmi napokról. Az események történelmi megítélése azonban korántsem egységes, az elmúlt évtizedekben számos összeesküvés-elmélet keletkezett, amelyek titkosszolgálati akciókat, külföldről vezényelt államcsínyt láttak az események mögött, megfosztva a románokat a forradalom eszméjétől.

„Az 1965-ben hatalomra került Nicolae Ceausescu mindig is különbözött a keleti blokk vezetőitől; független, nacionalista politikája, a Varsói Szerződésből történő kilépése, a csehszlovák megszállás elítélése már-már elfogadottá tette őt a nyugati világ szemében” – mondta a Heteknek Kolumbán Gábor erdélyi politológus. Románia részt vett a kommunista blokk által bojkottált 1984-es Los Angeles-i olimpián, sőt még az ország államadósságát is visszafizette, tehát a Nyugat szemében nem egy elkötelezett, Moszkvából irányított rezsim volt. Ceausescu ugyanakkor rendelkezett minden diktátorokra jellemző vonással: megalomán építkezések, fényűző, pazarló életmód, ami az idő múlásával egyre durvább méreteket öltött. „Ennek ellenére mindenki igyekezett a rendszer kiskapuit megtalálni. Egészen sajátosak voltak például az élelmiszer-beszerzés falvakból a városi asztalokig vezető csatornái. Igyekeztünk vidáman élni a mi kis barakkunkban” – fogalmazott Kolumbán.

Aztán a nyolcvanas évek közepére „az államadósság elleni harc” egyre nehezebb életkörülmények közé taszította a lakosságot: üres élelmiszerboltok, állandósuló  fűtő- és üzemanyaghiány, akadozó víz- és áramszolgáltatás nehezítette az ország életét. Az ellátási problémák okozta elégedetlenség már 1987-ben tetten érhető volt, amikor felkelés tört ki Brassóban, ám ezt a katonaság leverte és megtorolta. 1989-re ez az állapot már robbanással fenyegetett, mert a hiányt a „Kárpátok Géniusza” ideológiai alapon fokozta. Az egy évvel korábban meghirdetett falurombolás politikájával végképp maga ellen fordított mindenkit. Érezhető volt, hogy már csak egy szikra hiányzik ahhoz, hogy változás kezdődjön el, de azt, hogy ez az év utolsó hónapjában történik, senki sem gondolta akkor. „Utólag persze könnyen kikövetkeztethetőek az események, de a döntő érv mégis a diktatúra puhulása volt, ami egyértelműen Gorbacsov szovjet főtitkár nyári látogatásához köthető. A Securitate mintha engedékenyebbé vált volna, sőt a zárt láncú tévéhálózatokat a titkosszolgálathoz közeli vállalkozók kezdték kiépíteni a tömblakásokban, és az üzemeltetés is cenzúra nélkül történt. A szabad világ hírei szabad beszédet hoztak, lazult a kontroll” – emlékezett vissza Kolumbán Gábor.

 A változást végül Tőkés László temesvári református lelkész kilakoltatása indította el. Tőkés 1986-ban lett lelkész a városban, és 1989-ig rendszeresen felszólalt a falurombolás ellen, melynek következtében megfosztották szószékétől, és el akarták távolítani a városból. Az ebből kialakuló ellenállást tekinthetjük a román forradalom első lépésének. Tőkés kilakoltatásának hírére hívei megjelentek a házánál, hogy így akadályozzák meg a lelkész eltávolítását. Mindez hamarosan a rendszer elleni tiltakozássá alakult, szerte a városban tüntetések kezdődtek. A tiltakozók száma folyamatosan nőtt, a rendfenntartó erőknek csak vízágyúval és  könnygázzal sikerült megfékezniük a tömeget. Tőkés szerepét a román sajtóban sem kérdőjelezte meg senki egészen a volt püspök radikalizálódásáig, akkor azonban számos Tőkés szerepét firtató cikk jelent meg a médiában. Az egyik legérdekesebb annak a nyugdíjas szekus tisztnek a megszólalása, aki a volt püspök megfigyelését irányította. Rodu Tinu azt állítja, hogy a lelkész a magyar titkosszolgálattal folyamatos kapcsolatban állt, és nem a Ceausescu-diktatúra megdöntéséért szállt síkra, hanem irredenta céloktól vezérelve Románia szétrombolása volt a célja.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!