hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Totális támadás alatt a hagyományos értékrend
Családi  kór

2013. 04. 12.
Világjelenség a hagyományos családmodell háttérbe szorulása, a család és a házasság értelmezésének gyökeres átalakulása. Teljes család, csonka család, vallási és faji keveredés, szinglik és lakótársak, azonos nemű szülők gyermekekkel – az együttélés számos formája vált részben vagy egészben elfogadottá az utóbbi évtizedekben, gazdasági-társadalmi kényszer hatására vagy az erkölcsi relativizálódás gyümölcseként.

A demográfusok számos okot neveznek meg a család fogalmának átalakulása mögött. Ezek között előkelő helyen szerepel a házasság értékének devalválódása, a család szerkezetének átalakulása. Világjelenség, hogy egyre kevesebben – és egyre későbbi életkorban – kötnek házasságot. Ez a tendencia Európában is jól nyomon követhető:
a legkorábban és legnagyobb mértékben az észak-európai jóléti államokban hódított teret a házasságot helyettesítő együttélés gyakorlata. Ezzel párhuzamosan csökkent a gyermek­vállalási kedv, aminek csak egyik oka az, hogy az együttélés a há­zassághoz képest kevesebb bizton­ságot ígér a kapcsolatok számára. A halogatott, idősebb korban kötött házasságok is azzal a veszéllyel járnak, hogy a házasodók túljutnak a gyerekvállalásra biológiailag alkalmas életszakaszon, azaz „kifutnak az időből”.
A megkötött házasságok egyre kevésbé állják ki az idő próbáját, így a válások is csökkentik a hagyományos értelemben vett kétszülős családok számát, növelve a gyerekek eltartásával kapcsolatos anyagi és szociális gondokat. Világszerte egyre több gyerek születik házasságon kívül – az Európai Unióban minden negyedik gyerek, de Izlandon például 1998-ban a gyerekek kétharmada született házasságon kívül.

Szinglik világa

A házasodási kedvet csökkenti a szingli életmód terjedése is, amely részben kényelmi, részben anyagi hátterű döntés: bár férfiakat és nőket egyaránt jellemez, szorosan összefügg a nők magasabb iskolázottsá­gával, a divatos, jól fizetett szakmákban elérhető magasabb életszínvonallal, amely lehetővé teszi az anyagilag megterhelőbb egyszemélyes háztartás fenntartását. Ugyanakkor nem elhanyagolható körülmény, hogy az elkötelezettséget nem jelentő életmód megkönnyíti a karrierre és a pénzkeresésre való koncentrálást, tehát egy, a hagyományos családmodelltől gyökeresen eltérő értékrendet tükröz.
A gazdasági válság elhúzódásával a há­zasság későbbre halasztásának e­gyéb okai között egyre jelentősebbé válnak az anyagi nehézségek és a gazdasági kilátástalanság.
A mai Európában a hagyományos családmodell leginkább a déli országokban őrizte meg jelentőségét, ahol még mindig ritkábbnak számít a válás és az élettársi kapcsolat.
Viszonylag új világjelenségnek tekinthető a nem családi háztartások számának növekedése – amikor az egy háztartásban élők egyike sem áll családi kapcsolatban a másikkal –, ezek száma az Egyesült Államokban például rohamosan nőtt az elmúlt évtizedben, és ugyanebben az időben az azonos nemű párok alkotta háztartások száma is megduplázódott.
Bár a britek nagyobb része ma még házasságban neveli gyermekét, a házasság hagyományos fogalma itt ép­pen úgy átalakulóban van, mint a fejlett világ nagy részén. A britek nagy többsége egyre inkább hajlamos „rendes” családként tekinteni az egyszülős, az azonos nemű szülőkből és gyer­mekből álló, valamint az élettársi kapcsolatban gyermeket nevelő családokra is. A politikában gyorsan nő a szakadék azok között, akik a házaspárok támogatásának erősödését szeretnék látni az állami kedvezmények rendszerében, illetve azok között, akik minél kisebb jelentőséget adnának a házasságnak. Ez utóbbi törekvéssel áll összhangban David Cameron miniszterelnök azon szándéka, hogy teljes házasodási jogot kapjanak a jelenleg hivatalos élettársi kapcsolat regisztrálására jogosult azonos nemű párok. Az angol parlament alsóháza idén februárban első olvasatban nagy többséggel jóváhagyta az erre irányuló törvénytervezetet.
A családokat érő legújabb kori kihívások között előkelő helyet foglalnak el a digitális kor vívmányai – állítja a Barna Group 2011-es felmérése. Az ennek alapján készült tanulmány egyik fő megállapítása, hogy a szülők legalább olyan mértékben függe­nek a technikai eszközöktől, mint tizenéves gyermekeik. A mobiltele­fonok és asztali számítógépek használatában a szülők abszolút mértékben versenyképeseknek bizonyultak utóda­ikkal, és a laptopok és tabletek hasz­nálatában sem sokkal maradtak el tőlük. Emellett ugyanannyi filmet és tévéműsort néztek, ugyanannyit interneteztek, viszont gyermekeiknél is több időt töltöttek telefonálással és emailezéssel.
A tinik verhetetlennek bizonyultak az sms-küldésben, a zenehallgatásban és a videójátékok használatában – bár a felmérés szerint számos szülő meglepően aktívnak mutatkozott ezen a területen is. Ezek nem meglepő mó­don a fiatalabb korosztályba tartozó szülők voltak, akik maguk is számos esetben a függőség határaihoz közelí­tő időt töltöttek a digitális technológia használatával. A felmérés egyik meglepő eredménye, hogy a családok jelentős része – több mint harminc százalékuk – inkább hasznosnak, a családi életet pozitívan befolyásolónak tartotta a digitális technikai eszkö­zök ilyen mértékű használatát, és in­kább a közös élményt, mint az elszigetelődés okát látta bennük. A digi­tális családi idill mellett azért realisztikusabb motívumok is megjelentek az értékelésben: a megkérdezett szülők fele aggódott amiatt, hogy gyermeke a technikának hódolva az idejét vesztegeti, a tinik egyhatodát pedig az aggasztotta, hogy a szülők – mivel a modern technika ezt is könnyebbé teszi – „túl sok munkát visznek haza az otthonukba”.  A vizsgálat végső soron arra mutat rá, hogy a meg­felelő  kommunikációs szokásokkal bíró családokban, ahol a családtagok gyakran és tartalmasan képesek beszélgetni, a kapcsolatok minőségét nem rontja a technikai eszközök intenzív használata, míg ott, ahol eleve deficitesek a kapcsolatok, a technika jelenléte elősegíti az együtt élő személyek elszigetelődését.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!