hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A turanizmus gyökerei

2012. 09. 14.
A 19. század második felében Magyarországra is begyűrűzött a Kelet-kultusz, ugyanekkor robbant ki a magyarság származásáról folytatott vita, az úgynevezett ugor-török háború. Egyre többen eredtek Kőrösi Csoma Sándor nyomába. A sokrétű Kelet felé fordulásnak adott elméleti keretet a turanizmus. A magyar földrajztudósok számára a „Turán" kifejezés alapvetően Nyugat-Ázsiának a Pamír, Irán és a Kaszpi-tó közti alföldjét jelölte, de ezt a megjelölést használták mindazon területekre is, amelyekre a magyar őstörténet különböző értelmezései őshaza­ként egyáltalán hivatkozhattak. A köznyelvben a „turáni nép" kifejezés végső soron minden, a magyarral rokon keleti eredetű népet jelentett. E nézetek gyűjtőhelye volt az 1910-ben alakult Turáni Társaság, mely alcímében a Magyar Ázsia Társaság nevet viselte. Ennek elnöke Széchenyi Béla, Széchenyi István fia lett. Az ügyvezetői feladatokat - egyebek mellett - a fiatal földrajztudós és későbbi miniszterelnök, Gróf Teleki Pál látta el, aki az 1910-es években azt vizionálta, hogy a magyarság ismét visszatér keleti gyökereihez, s e körben a mintegy 600 milliós lélekszámú keleti térség (az úgynevezett turáni területek) húzóereje, irányítója lesz. A korhangulatra jellemző a Vígszínházban sikerrel játszott Mindnyájunknak el kell menni című színdarab is, amelynek zárójelenete 1964-ben (ötven év múlva) játszódik, amikor is már a Magyar Nemzeti Múzeum tárlóiban látható a szerb és az orosz korona, mivel Magyarország a háborúban ezeket, sőt még Japánt is legyőzte. A Turáni Társaságban megtalálható volt a kor politikai elitjének krémje Tisza Istvántól Károlyi Mihályon és Bánffy Miklóson át Chorin Ferencig.

A világháború után, 1916-ban a kormány újjáélesztette a Turáni Társaságot Magyar Keleti Kultúrközpont alcímmel. A társaságot a Károlyi-kormány is támogatta, majd a Tanácsköztársaság idején is finanszírozták. Sőt, a proletárdiktatúra idején alakult meg a Szocialista Keleti Társaság, s annak lapja a Kelet. A Turáni Társaság tagságát a Horthy-korszakban is a politikai és társadalmi elit alkotta, a kormányzó miniszterelnökei szinte kivétel nélkül tagok voltak, a vezetésben pedig majdnem mindig helyet kapott a külügyminisztérium delegáltja. A turáni rokonság felértékelődésének okát elsősorban Magyarország külpolitikai elszigeteltségében és a nyugati nagyhatalmakkal szembeni bizalmatlanságban láthatjuk. A társaság széles körű ismeretterjesztő munkát végzett: elérték, hogy a kultuszminisztérium október harmadik szombatját

a nép­­rokonság napjává nevezze ki, amikor minden iskolában a turáni népekről kellett ismeretterjesztő órát tartani. Az 1930-as évek második felében újjáéledt a Magyarországi Turán Szövetség, amely a kereszténységtől való elfordulást hirdető újpogány eszméket népszerűsítette, és Zajti Ferenc közismert elméletét, mely szerint Jézus nem is zsidó, hanem valójában pártus volt - tehát turáni. Rovásírásos folyóiratot adtak ki, s az ősmagyar vagy annak vélt nevek ismételt meghonosítását szorgalmazták. Az 1940-es évekre a turanizmus iránti társadalmi érdeklődés minden korábbit felülmúlt. Ezzel egyidejűleg a kormány is több „turáni" néppel kötött barátsági szerződést.

(Forrás: Paksa Rudolf - A magyar szélsőjobboldal története)

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!