„Vérzéseim voltak, de azt tudni kell rólam, hogy mindig az utolsó pillanatig halogatom az orvoshoz járást – mondja a 39 éves fiatalember. – Azt gondoltam, aranyerem van, az vérzik, nem is foglalkoztam vele.” Tamást végül az ikertestvére vette rá egy tükrözéses vizsgálatra, amelynek során két polipot távolítottak el a vastagbeléből – épp időben.
„Magyarországon évente 9 ezer új vastagbélrákos esetet diagnosztizálnak, és 5 ezer beteget veszítünk el évente. Minden ötödik betegnek már a diagnózis időpontjában májáttéte van. A túlélők életminősége is jelentősen csökken a sebészeti beavatkozások és onkológiai kezelések következtében” – hangzott el a Budapest Kiáltványhoz kapcsolódó sajtótájékoztatón. A kiáltvány megfogalmazása és az ahhoz kapcsolódó szakmai konferencia az uniós elnökségi félév kiemelt tudományos programja volt. Neves európai szakértők közös munkájának célja, hogy felhívják a hazai és európai döntéshozók figyelmét a vastagbélrák szűrésének jelentőségére.
Mint azt Wittmann Tibor, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnöke elmondta: „Hiába van minden előkészítve szakmai és intellektuális szinten, ha az országok nem tudják alkalmazni forráshiány miatt.” Azaz: szűréssel a vastagbélrákok vagy azok előfutárai – a polipok – felismerhetők, és korai stádiumban kezelhetők, ennek szakmai akadálya gyakorlatilag nincs (noha a módszerek találati arányát lehet még javítani, és nagy jövő áll a molekuláris biológia előtt is). A probléma forrása az, hogy jelenleg távolról sincs esélyegyenlőség a szűrővizsgálatok elérhetősége tekintetében. Az európai állásfoglalás szerint azonban minden 50-75 év közötti személynek joga van, hogy hozzáférjen a szűréshez. A kiáltvány szerint az Európai Tanács feladata lenne elkülönített büdzsét létrehozni a kolorektális rákok szűrésére, továbbá biztosítani kell országos-regionális szinten a koordinációt, valamint a lakosság mozgósítását.
Mit szűrünk és hogyan?
Általánosságban a szűrővizsgálatok lényege, hogy egy elváltozást minél korábbi, tüneteket még nem okozó stádiumban észrevegyünk, lehetőleg olyan módszerrel, ami pontos, olcsó, és nem okoz fájdalmat, minimális kellemetlenséggel jár. (Ilyenek például a mammográfia, a méhnyakrák-szűrés vagy akár a 45 év felettiek vérnyomás-ellenőrzése is.)
A vastagbélrák szűrése történhet székletvérteszttel – és ez az, aminek az elérhetőségét a kiáltvány kiterjesztené. Furcsa kettősség figyelhető meg azonban ezzel kapcsolatban: noha a sajtótájékoztató egyértelműen a székletvértesztről szólt, az azt követő személyes beszélgetésen a magyar gasztroenterológia „nagyágyúi” is, valamint a kapcsolódó szakmai konferencián külföldi előadók is hangsúlyozták, hogy a székletvérteszt nem pontos, és ők a vastagbéltükrözés mellett teszik le a voksukat.
Az úgynevezett guajakgyantás teszt, amely a drogériák polcain elérhető – még ha jó minőségű gyártmány is – csak 50-60 százalékban képes kimutatni meglevő daganatos elváltozást, és csak 25-30 százalékban a rákmegelőző állapotokat, a polipok nagy része ugyanis nem vérzik. Ugyanakkor kimutatja a máshonnan, például fogínyvérzésből, ételből és a rendkívül gyakori aranyérből származó vértartalmat is, felesleges aggodalmat okozva a betegnek. (Valamivel pontosabb az úgynevezett immunológiai teszt, amely csak a humán vért mutatja ki.) Ráadásul a különböző gyártmányok megbízhatósága is eltérő. Dr. Tulassay Zsolt, a konferencia elnöke szerint „ebben az ágazatban üzlet van, sok a szemét a piacon, ezért megfelelő szakmai protokollok alapján akkreditálni kellene a termékeket, hogy ne kerüljenek be kalandorok a pályára”.
A megfelelő fenntartásokkal kezelve azonban még a székletvérteszt is több, mint a semmi, ezért egyéb rizikóval nem rendelkező személyeknek feltétlenül javasolt az évente végzett vizsgálat. Azoknak azonban, akiknek a családjában volt vastagbél-daganatos beteg, vagy diéta nélkül, akaratukon kívül fogytak, vérszegények, vagy székelési szokásaikban változás állt be, első lépésként a vastagbéltükrözés javasolt. (Az Egyesült Államokban egyébként eleve a tükrözéses vizsgálat a bevett szűrőmódszer, éppen a fentebb említett okok miatt.)
2011. 07. 22. (XV/29)
