Nagy Gábor Tamás fideszes képviselő módosító javaslata szerint a büntető törvénykönyvnek rögzítenie kellene, hogy a falfirka elhelyezése, mint a rongálás egy minősített esete, értékhatártól függetlenül bűncselekmény. Az indoklás szerint a „falfirkák rohamos elterjedése, a graffitijelenség nyomasztó eszkalációja miatt” van szükség a büntetőjogi szabályozás megváltoztatására. A képviselő a graffitizőket egy évig terjedő szabadságvesztéssel sújtaná, amennyiben nincs „tevőleges megbánás”, azaz az okozott kár helyreállítása nem történik meg. Javaslatának lényege: nevesítsük a falfirkálást mint devianciát és társadalomra veszélyes jelenséget, mivel az „sértheti az egészséges környezethez való alkotmányos jogot”.
A rend- és büntetéspárti szemlélet – amely ma az egész társadalmat, sőt az egész uniót is áthatja – szűkebb értelemben az előző nyolc év liberális oktatáspolitikájára adott reakcióként is felfogható, ami semmiképp sem kedvez a Pokorni Zoltán-féle liberálisabb vonulatnak. Az viszont kiszámíthatatlan, hogy a rendpárti intézkedések mennyire felelnek meg a 21. századi viszonyoknak, például mennyire lesznek képesek megváltoztatni a fiatalok viszonyát az iskolához – fejtette ki lapunk kérdésére Bauer Béla ifjúságkutató, hozzátéve, hogy bár valóban nincs minisztériuma az ifjúságügynek, az előző éra ifjúságpolitikai főosztályához képest a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) szociális, család- és ifjúságügyért felelős helyettes államtitkári posztja is előrelépést jelent. „Nyitrai Zsolték ráadásul jól kommunikálnak a fiatalok számára otthonos közösségi térben: Facebookon ismertetik az e-Magyarország koncepcióját” – mondja Bauer.
Az oktatásügyi államtitkárság érzékelhetően más irányt visz. Arra a kérdésre, hogy kíván-e a NEFMI foglalkozni a felsőoktatási törvénytervezet kapcsán a Facebookon kialakult tiltakozással, Dux László helyettes államtitkár lapunknak úgy nyilatkozott: nem használja a Facebookot, de feltételezi, hogy a HÖOK az ő véleményüket is képviseli.
Mindeközben az Európai Bizottság Biztonságos Internet Programjának legfrissebb felmérése szerint az unión belül a magyar tizenéveseknek van a legtöbb virtuális ismerőse a közösségi oldalakon. Az iwiw magyar közösségi oldalon több mint négymillió regisztrált felhasználó van. A világot behálózó Facebookon egy éve 430 ezer magyar felhasználó regisztrált, ma több mint kétmillióan vannak, felük huszonnégy év alatti. Ugyanakkor a digitális írástudás terén a legrosszabbak közé tartozunk.
Az ifjúságkutató szerint a kommunikációs térben zajló újszerű társadalmi folyamatok beláthatatlanok mind a kutatók, mind a politikusok szemében. Ma egészen más fiatalságról beszélünk, mint akár két-három évvel ezelőtt. A tizenévesek virtuális terében a valóságos világ észlelése teljesen eltérő módon zajlik, mint az idősebbeknél, ezért a hagyományos módszerekkel nem vizsgálható az új korosztály. Azzal minden kormányzatnak szembe kell néznie, hogy egyre kevésbé tud majd hagyományos csatornákon keresztül kommunikálni a fiatal korosztályokkal – szögezi le a szakember.
Vélemények a graffititörvényről
Magyarországra a 90-es évek elején tört be a firkálás „művészete”, meghonosítója a PNC (Pride Not Crime) csoport (crew), amely a mai napig is létezik. Az egész vonulat mozgatórugója a graffitis társadalmon belüli hírnév. Minél szebb egy rajz, minél extrémebb helyen bukkan fel, vagy minél több van belőle, úgy nő a tisztelet a csapat vagy a writer felé. A graffitinek egyik legelterjedtebb irányzata az úgynevezett tag, amely a crew vagy a writer nevét jeleníti meg, de akár egy szöveges üzenet is lehet. Az FB crew egyik, még ma is aktívan festő tagja szerint várható volt a legújabb törvénytervezet, bár van, aki számára ez nem visszatartó erőt, hanem plusz inspirációt jelent. ,,Sejthettük, hogy előbb-utóbb lekoppintják nyugatról ezt a vasszigort, de érdemes megnézni Németországot, ahol külön graffitire szakosodott rendőrség van, és mégis mind a mai napig készülnek vonatok, mert vannak igazán elszánt arcok”. Úgy véli a graffiti valamennyire visszaszorítható lesz ezáltal, de végleg nem szüntethető meg. „Talán a több legál fal megoldást jelentene, hiszen alig van már szabad felület, ahova festeni lehetne, a tagek meg a legtöbb ember számára csak felesleges rongálásnak tűnnek. Ne várjanak az emberek az utcán színes, szép rajzokat, amíg van az embernek öt perce és a feje fölött ott lóg az egy év sitt lehetősége” – teszi hozzá.
Laci, Budapest legrégibb graffitis boltjának a Shopp!-nak az üzletvezetője. Véleménye szerint a közterületeken való firkálás visszaszorításának kulcsa a környezetvédelmi oktatásban van, de nem szabad elfeledni, hogy a graffiti mozgatórugója az illegalitás. A törvényi szigor szerinte visszavetné a forgalmat, de mint mondja: ,,már így is nehezen evickélünk. A bolt forgalmának felét teszik csak ki azok, akik graffitivel foglalkoznak, a másik fele képzőművészettel foglalkozó vásárló. Egy kanna festék ára 1100-1300 forint között mozog, és mindegyiken fel van tüntetve, hogy „használd a festéket művészeti célokra, ne pedig vandalizmusra!”. A többi egyéni felelősség kérdése. (Géresi Márton)
2010. 12. 03. (XIV/48)
