hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Ki ölte meg Balla Irmát?
A beismerő vallomás ellenére is a saját verzióját erőlteti az ügyészség

2009. 08. 16.
A móri ügyhöz hasonló nagyságrendű fiaskó elé néz az igazságszolgáltatás gépezete, ha kiderül, hogy a debreceni fideszes önkormányzati képviselő, Balla Irma gyilkosa valójában nem a képviselőnő ügyészség által megvádolt fia, hanem az a piti besurranó tolvaj, aki nemrég kétszer is jegyzőkönyvbe mondta bűnösségét.

Adott egy 30 év körüli fiatalember, aki foglalkozására nézve tolvaj. Legalábbis ezt állítja magáról. 2007 húsvétja előtt három héttel szabadult az állampusztai büntetés-végrehajtási intézetből, ahol huszonöt hónapig „vendégeskedett”. Mivel anyagi helyzete nem volt stabilnak mondható, több napon át sámsonkerti nagybátyjánál húzódott meg, ahonnan heveny italozásokat követően Debrecenben lakó édesanyjához települt át. A pénz nagyon kellett, ezért a rokonság közreműködésével elszegődött egy kőműves mellé segédmunkásnak. A vállalkozó azonban nem volt elégedett a férfi hozzáállásával, és három nap után elköszöntek egymástól. A múltjával küzdő férfinek azonban ennyi idő is elég volt, hogy a szomszéd ház nyitott ablaka beindítsa benne a régi reflexeket. Feltérképezte a bejutás lehetőségét, és a várható zsákmány nagyságáról álmodozott. 2007. április 6-ának éjszakáján visszatért a helyszínre, ahol az építkezésről elemelt feszítővassal hat-nyolc ütést mért áldozata fejére, bezúzta gégéjét és nyelőcsövét, majd megbecstelenítette a vasszerszámmal. Minimális készpénz és egy mobiltelefon eltulajdonítása után bezárta a bejárati ajtót, és gyalog indult útnak. Körülbelül fél óra múlva megállt és elásta a készüléket, majd hazatért.
A fenti történet egy sorozatlopással gyanúsított férfi beismerő vallomása, aki nagy vonalakban ezt mondta videokamerába kimerítő részletességgel, két egymást követő alkalommal is egy ügyész és egy rendőrkapitány jelenlétében. Kihallgatására betörései miatt került sor, ám bevallása szerint nem bírta tovább hordozni a titokban maradt gyilkosság súlyát, ezért elmesélte, hogyan is végzett Balla Irmával. Mint mondta, korábban is voltak problémái a kábítószerrel, de mióta kioltott egy emberi életet, újra a szerek függésében keresett vigasztalást zaklatott idegállapotára.
A beismerő vallomás komoly zavart okozott a megyei ügyészségnek, amely már rég kitalálta, milyen bizonyítékok alapján fogja elítélni a bíróság Schönstein Sándort, a képviselőnő harminc éves fiát. Schönsteinre egy évvel a gyilkosság után terelődött a gyanú, és bár a rendőrség szerint is biztos alibije volt, egy évet töltött gyanúsítottként előzetes letartóztatásban. Elmondása szerint Bagamér községben volt szalonnát sütni a barátaival, majd miután hazatértekor hiába csöngetett és telefonált, azt gondolva, hogy édesanyja mélyen alszik, egy kerti székben töltötte az éjszakát az alagsorban. Másnap reggel rokonlátogatóba ment, és csak délután fél ötkor feszítette fel a lakás ajtaját, és találta meg brutálisan kivégzett édesanyját. Vádlott úgy lett belőle, hogy a vele egyébként közös háztartásban élő asszony fehérneműjén és körömvégein megtalálták a fiú ruházatának elemi szálait, pólóján pedig a DNS-nyomait. A fiú alávetette magát hazugságvizsgálatnak is, ám a műszer szerint a vádlott nem adott megtévesztő válaszokat, amikor arról kérdezték, hogy ő ölte-e meg az édesanyját.
Az ügyészség több mint egy éve készül, hogy bevigye a „végső ütést”, ezért sem indult kapkodás, mikor a besurranó tolvaj beismerő vallomás tett. D. Lajos is majdnem három hétig várt, hogy komolyan vegyék szavait, aztán hirtelen visszavonta, mondván: a médiából vette az ötletet meséjéhez. A rossz nyelvek szerint azért gondolta meg magát, mert meggyőzték arról, hogy jobban jár egy betöréssorozat büntetésével, mint egy nyereségvágyból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés „jutalmával”. Ugyanakkor a bíró és a tárgyalás résztvevőinek társaságában tett helyszíni látogatása során beigazolódott, hogy az ablakon keresztül bekukkolva valóban megismerhette Balla Irma házát. Érintettsége mellett szól az is, hogy visszavont vallomásában pontos leírást adott áldozata mobiltelefonjáról, és arról a helyről is, ahová elásta. A mobilt ott találták meg, ahol D. Lajos megjelölte, és a cellainformációk is egyeznek azzal, amit a gyilkosság utáni útvonaláról vallott.
Ezek után jogosan merül fel a kérdés: mi kell még ahhoz, hogy elinduljon egy párhuzamos nyomozás is az ügyben? A megyei ügyészség szóvivője szerint a tolvaj ellen szóló bizonyítékok „nem elegendőek az eljárás felfüggesztésére, a vád visszavonására és a nyomozás kiterjesztésére”. A vádhatóság egyelőre kitart azon „perdöntő szakértői vélemények” mellett, melyek még csak az elkövetkező tárgyalási szakaszban kerülnek a bíróság elé, és amelyek szerintük Schönstein Sándor bűnösségét igazolják majd. Az egyik napilap értesülése szerint ezek a szakértői vélemények azokkal az elemi szálakkal és mikronyomokkal kapcsolatosak, amelyeket az áldozat és fia testén találtak.
„Az egész vádirat egy kreált hipotézisrendszer, mely hatalmas hiányosságoktól szenved. Az ügyészség presztizsféltésből nem hajlandó tudomásul venni, hogy ebben az ügyben fordult a kocka, és ezzel a jogállamiságba és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom deficitjét növeli” – fejtette ki lapunknak kendőzetlen véleményét Magyar György ügyvéd. Schönstein Sándor védője megengedhetetlennek tartja, hogy a nyomozás uraként az ügyészség nem hajlandó utasítani a rendőrséget D. Lajos vallomása hitelességének ellenőrzésére. Mint mondja, ezzel a bírósághoz „passzolták” a labdát, ám a bíró a vádhoz kötöttségre hivatkozva nem vesz tudomást az egyik tanú beismerő vallomásáról. Éppen ezért az ügyvéd a múlt héten azt indítványozta a bíróságnál, hogy vonatkozó jogaival élve rendelje el azon eljárási cselekmények lefolytatását, melyek védence ártatlanságát bizonyítanák. Hiszen máig nincs válasz arra, hogyan tudott – legalábbis a cellainformációk szerint – a gyilkosság után negyven percig sétálni az áldozat mobilja. Nincs meg az elkövetés eszköze, amely a vádiratban „viperaszerű tárgy”, D. Lajos visszavont vallomásában pedig pajszer, és amellyel valószínűleg azóta is építőipari tevékenységet végeznének, ha az ügyvéd  a közelmúltban nem foglaltatta volna le, hogy rendelkezésre álljon a szakvéleményhez. Valamint nem történt bizonyítási kísérlet sem a bűncselekmény helyszínén, melynek során a – ma még – tanú megmutathatta volna, mit, mikor és hogyan csinált.
„Az adófizetőknek sajnos nagyon sokba kerülnek az ilyen igazságszolgáltatási blamázsok. A   szakértői vélemények és az eljárási költség elérik a milliós nagyságrendet, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy egy évig voltak rossz nyomon a rendőrök, és védencem további egy évig ült előzetes letartóztatásban” – mondja Magyar György, aki nemcsak kártalanítást követel az államtól Schönstein számára az egyéves elzárásért, hanem – ha bűncselekmény hiányában mentik fel a fiút – kártérítést is azért a megaláztatásért és egzisztenciális kárért is, amit a fiatalember és családja elszenvedett az „anyagyilkosság” bélyege miatt.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected] - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!