hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Az Arany Horda titka

A magyar identitástudat történelmileg változó helyzetének egyik meghatározó tényezője a magyarok eredete. Hóman Bálint egykoron azt mondta: csak egy a biztos, hogy keletről jöttünk. Ma már ezt sem mondhatná, mert van olyan elmélet, amely szerint a magyarság mindig is a Kárpát-medencében élt.



Kara-tali magyar kipcsakok

A honfoglalás korából saját készítésű írásos feljegyzések nem maradtak. A
magyar törzsek nevei is csak „Bíborbanszületett” Konstantin császárnak a
Birodalom kormányzása című művében és egyes helységek nevében rögzültek. A 11-16
. században keletkezett magyar krónikák – Anonymustól Heltai Gáspárig – a
magyarok eredetét a hunokra vezették vissza, illetőleg az Árpád-házat Attila hun
fejedelemtől származtatták. Mivel a Habsburg Birodalomnak komoly fejtörést
okoztak a magyar függetlenségi mozgalmak, e törekvések elleni ideológiai
hadviselésben is az „oszd meg és uralkodj” elvét alkalmazta. Így ha nem is
közvetlenül emiatt, de tény, hogy éppen ebben az időszakban született meg a
finnugor elmélet. 1771-ben a csillagász Sajnovics János, jezsuita pap
Demonstratio című munkájában először tett kísérletet a magyar és a finnugor
nyelv összehasonlítására, ezzel egy időben Engel János támadta a hun–magyar
kapcsolatot. A reformkor és az ezt lezáró forradalom és szabadságharc időszaka a
hun–magyar eredet, a honfoglalás dicsőséges eseményei iránti érdeklődés
reneszánszát jelentette. Ezt jelzi Arany János Buda halála, illetőleg Vörösmarty
Mihály Zalán futása című hőskölteménye, a különböző versekben felbukkanó, régi
dicsőségre utaló gondolatok.

A kiegyezés után fejtette ki tevékenységét a Magyarországon letelepedett, német
származású Budenz József, aki a történeti nyelvészet elismert tudósa lett.
Budenz – Sajnovicshoz hasonlóan – a magyar nyelv finnugor eredetét vallotta.
Párhuzamosan jelentkezett a hun hagyomány támadása is, melyet a szász Éder
József és Schlözer Károly, majd a szlovák Szklenár György, Dümmler, Büdinger és
Palaczky, Röessler Róbert és mások mesének nyilvánítottak. Ezt a vonalat követte
a felvidéki szász családban született Hunfalvy (Hunsdorfer) Pál, aki szerint a
„hun hagyomány nem lehet a magyar nép ősi, keletről hozott hagyománya… a hun
hagyomány a 13. századi krónikások meséje…” Ezek az elméletek kizárták a hunok
és a magyarok kapcsolatát, és a nyelv nyomain a szibériai parányi népekhez, a
vogulokhoz és az osztyákokhoz jutottak el, mint legközelebbi rokonokhoz.



Mazsar család a Cengel HarjhanUul gleccser tövében

Fotók: Benkő Mihály

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!