hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Lőtávolságban
Európa és Oroszország határán

2008. 04. 02.
A világon sehol sincs egymáshoz ilyen közel két szemben álló erőd. A Narva folyó két partján álló erődöket alig több mint száz méter választja el egymástól: a jobb parton Ivangorod erődítménye, a bal parton Narva vára és városa áll. Ma a Narva folyó Oroszországot választja el Észtországtól és egyben az EU-tól, miközben Narva lakóinak többsége, Ivangorodhoz hasonlóan, orosz anyanyelvű.



Fotó: V. A.

Az Észt Köztársaság kötelékébe tartozó várost a 13. század közepén dán
lovagok alapították egy vár megépítésével. Narva hamarosan a Dán királyság és a
Novgorodi Köztársaság érdekeinek ütközőzónája lett. 1347-ben az észt földek nagy
része a Német Lovagrend hatalmába került, így Narva várában is német lovagok
ütöttek tanyát. A várat jelentősen megerősítették, és egy masszív, igen magas
bástyával egészítették ki. Az építkezésre az okot a folyó túlpartján épülő
Ivangorod erődítménye szolgáltatta, amit 1492-ben fejeztek be. Miután ugyanis
III. Iván moszkvai fejedelem megszabadult az Aranyhorda sarcaitól, a nyugati
határ mentén elhelyezkedő védvárak megerősítését határozta el. A Narva
túloldalán levő várat meglátva új erőd építését rendelte el, mégpedig a folyó
jobb partján. A német lovagok nem kockáztatták meg, hogy az építkezést
akadályozzák, de válaszul saját várukban megfigyelőtorony építésébe kezdtek,
hogy beláthassanak az ivangorodi erőd falai mögé. Az oroszok erre tovább
magasították falaikat, mire a németek tovább építették tornyukat. Az építkezési
verseny a történészek szerint a középkori Európában épült legmagasabb, nyolcvan
méter magas tornyot, míg a másik oldalon húsz méter magas falat eredményezett.

Narva ekkortájt nem csupán jelentős lovagvár volt, hanem gazdag kereskedőváros
is. A hajózható folyó, a Balti-tenger közelsége és az orosz–európai határ fontos
kereskedelmi szerepet juttatott a városnak. A 16. század közepén Rettegett Iván
háborút indított a Német Lovagrend ellen Narva és a kereskedelmi útvonal feletti
ellenőrzés birtoklásáért. Bár a cárnak sikerült megszereznie Narvát, húsz évvel
később a svédekkel szövetségre lépett lengyelek eredményes háborút folytattak
Oroszország ellen – Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király vezetésével
–, aminek következtében Narva Észtország többi területével együtt a svédek
irányítása alá került. A svéd uralom alatt egyesítették Narvát és Ivangorodot
Narva név alatt.

A város Nagy Péter cár figyelmét sem kerülte el, aki 1700-ban seregeit a város
alá vezényelte, ám XII. Károly seregei szétkergették a cár katonáit. Azonban
Péter cár nem véletlenül kapta a „Nagy” melléknevet: a vereség után új alapokon
építette fel hadseregét, és létrehozta a hadiflottát. A haderőreform hullámai
elérték a civil társadalmat és az ország gazdaságát is: a cári Oroszországból
megalakult az Orosz Birodalom.

1704-ben Narvát elfoglalták az orosz csapatok, és több mint kétszáz évre
Oroszországhoz csatolták. A 19. század derekára Narva Nyugat-Oroszország ipari
központjává lépett elő.

A város 1917–1919-ben került újra az európai történelem politikai történéseinek
sűrűjébe: ekkor söpört végig Oroszországon a bolsevik forradalom. Egyaránt Narva
falai alatt szenvedett vereséget a német katonaságtól a szétesőben lévő orosz
hadsereg, a Vörös Gárda és a forradalmár tengerészek alakulatai.

A sorozatos vereségek ismét komoly következményekkel jártak: a bolsevikok
megalapították a Vörös Hadsereget, amely a világforradalom fő terjesztője lett,
és – Lenin kormányával együtt – sürgősen Moszkvába költözött, tartva a németek
további harci sikereitől. A németek azonban megelégedtek azzal, hogy Narvát és
Ivangorodot a Német Birodalomhoz csatolták.

1918 őszén, miután Németország súlyos vereséget szenvedett az első
világháborúban, a német hadsereg kivonult Észtországból, így Narvából is. Az
észtek már elkezdték megalapítani saját köztársaságukat, amikor Narvát
elfoglalta a Vörös Hadsereg, és megalapította a városban az Észt Munkás
Kommunát. Lenin kormánya rögtön elismerte az új államalakulatot mint „független”
szovjet államot. A Vörös Hadsereg segítségével egészen Tallinig tolták ki a
fiatal állam határait. A Fehér Gárda támogatásával az észtek komoly
ellentámadásba kezdtek, ami később a Vörös Hadsereg alakulatainak vereségéhez
vezetett. A hivatalos orosz történelemírás viszont a mai napig mélyen hallgat a
nem túl dicsőséges szovjet–észt háborúról. Ennek egyik oka, hogy Észtország és
Finnország az első két ország, amely az Európába tartó világforradalom útjába
állt.

Lenin kormánya a szovjet–észt háborút elvesztette, az addigra közel negyven
százalékos orosz lakossággal bíró Narvát és Ivangorodot pedig az Észt
Köztársasághoz csatolták. Észtország 1940-ben csatlakozott a Szovjetunióhoz, de
egy éven belül újra elfoglalták a német haderők, ezúttal a Harmadik Birodalom
zászlaja alatt.

1944-ben a Vörös Hadsereg Narváért folytatott harca nagyon nehéznek bizonyult. A
két erőd felhasználásával a németek igen erős védvonalat alakítottak ki, amiért
a város drága árat fizetett: a Baltikum ékszerdoboza gyakorlatilag megszűnt
létezni. A háború után csak Narva várát állították helyre, hatalmas őrtornyával,
a városházát és néhány más épületet. Ivangorodot leválasztották és
Oroszországhoz csatolták, míg Narva a helyreállított Észt Szovjet Szocialista
Köztársaság része lett.

A két szovjet köztársaság között a Narva folyót követő határ jelképes volt. A
szovjet Narva iparvárossá fejlődött, egy sor új vállalat kezdte meg működését. A
lakosság gyorsan gyarapodott a zömében orosz anyanyelvű bevándorlóknak
köszönhetően. A Szovjetunió széthullásával Narva a független Észt Köztársaság
része lett. Az orosz lakosok kicsiny része visszatelepült ugyan Oroszországba, a
többség viszont maradt.

Az 1990-es években az élet nem volt egyszerű errefelé. Észtország hirtelen
váltott piacgazdaságra, az élelmiszerárak és a rezsiköltségek az egekbe szöktek.
Északkelet-Észtországban, ahol több orosz többségű város található, nem
nyugodtak a kedélyek. Tüntetéshullámok söpörtek végig, többnyire a régió
elszakadását követelve. Az észt hatalomnak az állampolgárságot és az orosz
ajkúak tartózkodási feltételeit érintő rideg intézkedései csak olajat öntöttek a
tűzre. Egyes személyek hontalanná lettek, mások orosz állampolgárságért
folyamodtak. Narvában orosz konzulátus nyílt.

A rendszerváltást követő évek feszültségei után azonban mára a kedélyek
megnyugodni látszanak a városban. Az elmúlt néhány évben az emberekben megjelent
az európai jellegű kiegyensúlyozottság és elővigyázatosság. Mindenhol orosz szó
hallatszik, ennek ellenére mind több orosz tanulja meg az észt nyelvet. A
feliratok többsége ugyan észt nyelven íródott, észt szót viszont alig hallani.
Nem csoda, hisz a város 69 ezer lakosának mintegy 86 százaléka orosz anyanyelvű.
Igaz, a szovjet időkben itt 80 ezer ember élt. A népesség fogyása több okra
vezethető vissza: némelyek kivándoroltak Oroszországba, a fiatalok általában
Tallinba és Tartuba mennek tanulni, míg mások az EU-ban keresnek munkát. Miután
Észtország csatlakozott a schengeni egyezményhez, a narvai lakosok, még az itt
állandó lakhellyel bíró orosz állampolgárok is új lehetőségekhez jutottak
Európában. Ez is segítette a felhalmozódott feszültségek oldódását. Narva városa
az Európába integrálódott oroszok ékes példája, akik fenntartják kapcsolataikat
Oroszországgal.

Az észt államigazgatás is nyitottabbá vált az orosz bevándorlók felé: 1350-re
növelték a külföldi szakemberek számára kiadható munkavállalási engedélyek
számát, miközben az észt átlagfizetés (kb. 1200 USD) legalább 124 százalékát
kötelesek megfizetni számukra a munkaadók. Az összehasonlítás kedvéért:
Ivangorodban az átlagfizetés 350 USD. A Szovjetunió egykori legkisebb tagja a
legmagasabb életszínvonalat mondhatja magáénak a volt szovjet köztársaságok
közül. Narva városának 88 millió dollárnak megfelelő költségvetéséből az óvodák,
zene-, sport- és művészeti iskolák oktatói 700 és 1050 USD közötti bérre
számíthatnak, míg az általános iskolai és gimnáziumi tanárok 950 és 1400 USD
közötti összeget vihetnek haza. Mindezt persze észt koronában, az eurózónához
ugyanis várhatóan csak 2010–2011-ben csatlakozik majd Észtország.

Narva orosz lakói szeretik és büszkék városuk történelmére, amely a különböző
időkben különböző államok része volt. Tartozott Dániához, Németországhoz,
Svédországhoz, Oroszországhoz, most pedig Észtországhoz – és az Európai Unióhoz.
Az orosz többségű önkormányzat több olyan rendeletet hozott, amely a város
történelmi, 1944 előtti képét hivatott helyreállítani. Igaz, ennek csak 1:13
arányú kicsinyítésben van realitása, hiszen a szűk utcákkal szabdalt középkori,
német–svéd stílusú várost a második világháború elsöpörte. A kétszáz méter
széles és négyszáz méter hosszú területen valódi építőanyagokból akarják
megépíteni a makettet, ahol az épületek teteje szemmagasságban lesz. Azt ígérik,
akik a vár bástyájáról néznek majd a történelmi parkra, az eredeti városképet
látják majd maguk előtt.

Szükség is van egy ilyen parkra, hiszen Narvában évről évre több turista fordul
meg. Németek, svédek, finnek, de az EU legtávolabbi zugából is jönnek ide
megnézni a két szemben álló erődöt.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!