hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A nagy fogás

2008. 01. 30.
A pártállam egyik szupertitkos szervezetének tevékenységére derít fényt az a 8000 oldalnyi levéltári anyag, amely nemrégiben került elő. A Koordinációs Bizottság 1957 és 1988 között működött. Tevékenysége röviden összefoglalva az igazságszolgáltatás kézi vezérlése. Dokumentumrészletek és beszélgetés a „felfedezővel”, Révész Béla kutatóval.



Fotó: Somrojai László

Javaslat a Koordinációs Bizottság ülések rendjére

1967. január 17.

Az igazságügyi és bűnüldöző szervek közötti koordináció fő módszere, hogy a
szervek vezetői a felmerült vitás kérdéseket egymással megtárgyalják. Fontosabb
ügyekben a MSZMP KB Közigazgatási és Adminisztratív Osztály is részt vesz a
megbeszéléseken.

Amennyiben a megbeszélések nem vezetnek eredményre, vagy az ügy jelentősége
indokolja, a kérdést koordinációs ülés elé kell vinni.

A koordinációs ülés elnöke: Biszku Béla Elvtárs. Részt vesznek az ülésen:
belügyminiszter, igazságügyminiszter, Legfőbb Ügyész, Legfelső Bíróság elnöke, a
Közigazgatási és Adminisztratív Osztály vezetője, valamint a koordinációs ülés
titkára.

A koordinációs ülés ideje: minden hónap harmadik hétfője.

A megtárgyalásra kerülő anyagokat egy héttel az ülés előtt a MSZMP KB
Közigazgatási és Adminisztratív Osztály vezetőjének kell megküldeni. Az osztály
az anyagokat vitára előkészíti és szétküldi az ülés résztvevőinek.

A koordinációs ülésen született megállapodásokról a MSZMP KB Közigazgatási és
Adminisztratív Osztály emlékeztetőt küld a résztvevőknek, és ellenőrzi a
meghatározott feladatok végrehajtását.

 Borbándi János

A Bizottság felállításáról kerültek elő dokumentumok?

– Eddig még nem, mint ahogyan az 1957 és 1964 között keletkezett iratok sem.
Viszont egy 1973-as Politikai Bizottsági jegyzőkönyvben Kádár János beszél
arról, hogy az akkor egy külkereskedelmi vállalat ügyei miatt vitába keveredett
elvtársak – Biszku Béla és Nyers Rezső – emlékezhetnének rá, hogy 1957 óta
létezik a Koordinációs Bizottság, amelynek éppen az a feladata, hogy
összehangolja az igazságszolgáltatás és a belügy szereplőinek a munkáját
egymással és a párt iránymutatásával.

Miféle viták keletkeztek a monolitikusnak ismert szocialista
igazságszolgáltatás szereplői között?

– Az 1956 utáni 6-8 év a totális megtorlás időszakaként él a közvéleményben,
ám úgy tűnik, ennél árnyaltabb a kép: az ügyészség és a bíróság jobban érezte
szerepük joghoz kötődését, nem volt olyan szabad pofozkodási joguk, mint a
rendőrségnek. 1956 decemberében volt egy országos rendőr-főkapitánysági
értekezlet, ahol a Nyíregyházáról érkező osztályvezető szóba hozta, hogy ha egy
ügyész bemegy a fogdába, akkor biztosan kihoz egy ellenforradalmárt. Ezzel arra
utalt, hogy az ügyész az előzetes letartóztatás, az őrizetbe vétel normáit
próbálta számon kérni a rendőrségi gyakorlatban. Bár az ügyészség is tudta, hogy
az ő feladata is a megtorlás, de az egyik keze azért meg volt kötve.

Ez a rendőrség-ügyészség szembenállás olyan mértékű vitához vezetett, hogy szó
szerint hangzik el a nyíregyházi osztályvezető szájából: „kitiltottam az
ügyészeket a fogdából”. 1957 nyarán egy politikai bizottsági ülésen pedig maga
Szénási Géza legfőbb ügyész mondja, hogy a rendőrök lefasisztázzák az
ügyészeket, mondván, hogy miközben a rendőrök harcolnak az osztályellenséggel,
az ügyészek meg a bírák szinte osztályárulók az enyhe ítéleteikkel.

Évente hányszor tartottak üléseket?

– Kezdetben kéthetenként, majd a hetvenes évektől minden hónap első hétfőjén
üléseztek.

Ez azt jelenti, hogy a párt napi szinten szólt bele az igazságszolgáltatásba
és a belügyi kérdésekbe?

– Pontosan. De nem csak akkor, amikor valamilyen ügy keletkezett, amit
sürgősen meg kellett vitatni, hanem a Bizottság teljesen formálisan úgy
alakította ki féléves munkaterveit, mint egy hivatalos állami szerv, amely
folyamatosan útmutatást ad az igazságszolgáltatás és a belügy számára.

Annyi komoly ügy keletkezett, hogy kéthetente-havonta össze kellett
trombitálni a vezetőket?

– Az iratokból az látszik, hogy gyakorlatilag úgy érezték, fennhatóságuk
minden olyan ügyre kiterjed, ami a szélesebb nyilvánosságot érdekli. Többször
megvitatták például, hogy milyen témákkal foglalkozott a Kék fény című műsor,
helyes volt-e tájékoztatáspolitikai szempontból ennek vagy annak az ügynek a
föltárása, vagy hogy egy bizonyos ügynek használt-e, hogy a Népszabadság a saját
interpretációjában ismertette a közvéleménynyel, és nem várta ki a Koordinációs
Bizottság állásfoglalását. De foglalkoztak a külföldiek által nálunk elkövetett
jogsértésekkel, szovjetellenes cikkekkel, a háborús bűntettek leleplezésével,
renitens párttagok fegyelmezésével, maoista egyetemistákkal, Zsille Zoltán
Hegedűs-interjújával, és még napokig lehetne folytatni a sort.

Egyedi ügyként gyakran foglalkoztak miniszterek gyerekének disszidálásával vagy
közlekedési balesetével. A Pest megyei párttitkár fia például Olaszországba
disszidált, de az apja hazahozta. Ezt nagy sikerként és méltánylandó
eredményként értékelte a Bizottság. Vezérelvük az ilyen esetekre általában az
volt, hogy „hagyjunk szabad folyást az igazságszolgáltatásnak”, majd az ítéletet
követően egyéni végrehajtási kegyelmet kezdeményeztek.

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!