hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Médiavereség
Nincs hatásos válasz a hazugságokra

2006. 09. 20.
Valahányszor izraeli eseményekről esik szó a hírekben, mindig meglep, mennyire határozatlan és koordinálatlan az izraeli propaganda: az ország ellen felhozott legképtelenebb állítások válasz nélkül maradnak, vagy a válasz késve érkezik, erőtlen, bizonytalan, defenzív. A vádak kitörölhetetlenül bekerülnek az Izrael-ellenes démonológiába: a cionista bevándorlók erőszakkal elűzték a palesztinokat, és elfoglalták földjeiket; al-Durát izraeli katonák lőtték le; szeptember 11-e a Moszad műve volt, a WTC-ben dolgozó zsidókat figyelmeztették, hogy aznap ne menjenek dolgozni; Dzsenin több száz (esetleg több ezer) palesztin tömegsírja; a biztonsági kerítés egyenlő a berlini fallal, gettóba, börtönbe zárja a palesztinokat; izraeli tüzérség tüze ölte meg a piknikező Ghália család hét tagját a gázai strandon – és lehet még sorolni.

Mohamed al-Dura halála a legtanulságosabb. A tizenkét éves fiú az al-Aksza
intifáda első napjaiban (2000. szeptember 30-án) a Necarim csomópont közelében
palesztin fegyveresek és izraeli katonák közötti tűzharcban kapott halálos
lövést. A fegyveres erők egy vizsgálat után mély sajnálatukat fejezték ki, és
elismerték, hogy felelősek lehetnek a fiú haláláért. Az incidensről készült
videofelvétel bejárta a világot, Mohamed al-Dura az intifáda ikonja lett,
utcákat neveztek el róla, bélyegeken örökítették meg – afféle modern vérvádként
az izraeli brutalitás jelképévé vált: lám, a zsidók még a gyerekeket sem
kímélik.

Egy alaposabb izraeli vizsgálat és több újságírói nyomozás (ARD televízió, 2002;
James Fallows, Atlantic Monthly, 2003; Denis Jeambar és Daniel Leconte, Figaro,
2005; szándékosan kihagytam a zsidó forrásokat) kiderítették, hogy izraeli
katonák semmiképp nem lőhették le a fiút: apjával egy golyóbiztos fedezék
(betongyűrű) mögött, az izraeli katonai őrs irányából holttérben voltak.
Mögöttük a betonfal 30 fokos szögben futott az őrs felé, de a felvételeken
látható golyónyomok derékszögű becsapódást mutatnak. Ha al-Durát lelőtték
egyáltalán (egyes elemzők ezt is kétségbe vonják), akkor azt csak palesztin
fegyveresek tehették – vagy véletlenül, vagy azért, hogy egy fiatal, ártatlan
mártírt gyártsanak, aki az intifáda jelképe lehet.

Nem az a baj ezzel a történettel, hogy megtörtént (bár az is). A legnagyobb baj
az, hogy Izrael nem tudott azonnal, hatékonyan reagálni, és mire kiderült az
igazság, már senki nem figyelt oda. Izrael 2002 áprilisában a dzsenini vérengzés
vádjára sem tudott hatékony választ adni: mire a vádakat megcáfoló ENSZ-jelentés
napvilágot látott (hónapokkal később), Dzsenin már az izraeli brutalitás újabb
jelképévé vált.



Propagandarajz al-Dura megöléséről

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!