hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Óda az Egyesült Államokról
Csokonai, Hajnóczy, Széchenyi és Kossuth

2002. 11. 18.
Az Amerikai Egyesült Államok létrejötte azt jelentette az emberiség számára, hogy először alakult meg egy olyan állam a középkor kezdete óta, amely nem dinasztikus érdekek védelmét, oligarchiák befolyását, vallások uralmát akarta biztosítani. Hogy az állam feladata lehet az, hogy biztosítsa a keretet a boldogságra való törekvéshez, eddig legfeljebb csak elméleti szinten létezett. Hogy az embert Teremtője olyan méltósággal ruházta fel, hogy az élethez és szabadsághoz való jog elidegeníthetetlenül hozzátartozik az emberi nem létezéséhez, nem tartozott a középkori vallásosság üzenetei közé.



Kossuth ünnepi fogadtatása New Yorkban. Közös nevező a szabadság szeretetében Fotó:
sk-szeged.hu

Ahhoz, hogy a politikai közgondolkodásban megfogalmazódjanak az emberi jogokról és emberi méltóságról szóló üzenetek, szükséges volt, hogy emberek millióinak gondolkozására hathasson a Biblia. A reformáció hatása nemcsak abban merül ki, hogy lehetőség nyílt a katolicizmustól elütő istentiszteleti formák létrejöttére, vallási pluralizmusra (habár ez sem lebecsülendő), hanem ezen is túlmutató hatása volt az, hogy világos gondolkozás és világos fogalmak kialakítását segítette elő. A bibliai kereszténység 17-18. századi szellemi forradalma nem maradt a szigorúan szabott egyházi keretek között, hanem az élő hit? emberek élő mozgalma az élet más területein is maradandó változásokat hozott. A puritanizmus, habár ellentmondásos a viszonya a különböző művészeti ágakhoz, kiugró gondolati teljesítmények létrejöttét ösztönözte. Ez az időszak a fizikában a csodák évszázada, több kiemelkedő feltaláló, elméletalkotó viszonya egyértelm? a puritanizmushoz (Huygens, Newton, Watt stb.). Az irodalomra gyakorolt hatás mellett (Milton, Bunyan, Defoe) a politikai filozófiák (Locke) területén is nagy a közvetett és közvetlen hatása a bibliai gondolkodásmódnak.



Kikerült csapdák



Az amerikai politikai és jogi közgondolkodásra is jelentős hatást gyakorol ez a szellemi forradalom. Alapvető és elütő különbség viszont az európai történeti mozgásokkal szemben, hogy az amerikai politikai és joggyakorlat nem elvont elméleteket akar átültetni a gyakorlatba, hanem az ott élők természetes gyakorlati gondolkodásából fakad. Az "újvilág" nagy lehetőségei közé tartozott, hogy a jogrendet nem kellett kiüresedett, értelmetlen hagyományokhoz igazítani, hanem a célszerűség és a méltányosság lehettek a születő törvények vezérlőelvei. 

A születő "újvilág" valódi értelmet akkor kapott, amikor az európai tradicionális rendszer kalodájából, állott, dohos bűzéből szabadságra vágyó csoportok indultak új haza alapítására. Vallásuktól megfosztott, vagyonukban kárt vallott, származásukban megszégyenített és meggyalázott, gondolkodásukban megcsonkított csoportok indultak Amerikába, ahol a szabad területek nemcsak a fizikai szabadságot jelentették, hanem azt is, hogy a még ki nem épült európai, üldöző, fojtogató államrendszer nem tudta megakadályozni a boldogság felé való törekvést, a vagyon gyarapítását, új nemzet, szabad gondolkodás létrejöttét. Erről a valódi legendáról szól a Mayflower története, és ez a gondolkozás jelenik meg a gyarmati igát lerázó új állam dokumentumaiban: a Függetlenségi Nyilatkozatban, a virginiai Jogok Nyilatkozatában és a vallásszabadságról szóló törvényben, az amerikai alkotmányhoz csatolt Jogok Törvényében. Mi lett volna Európával, megtörténtek volna-e az azóta lezajlott polgári változások az Egyesült Államok nélkül? Európai hiúságunk nem engedi meg a válaszadást erre a kérdésre.

Az előítéletek, az üldözés elleni reagálás az Újvilág filozófiája: "Megbüntetni egy embert, mert bűntettet követett el … nem jelent üldözést. Megbüntetni egy embert, mert arra következtetünk, bizonyos általa vallott tanok természetéből, …hogy bűntettet fog elkövetni, üldözést jelent és minden esetben őrültség és gonoszság." (Macaulay) Egyébként az új államok már gyarmat korukban törekszenek arra, hogy kikerüljék az Óvilág csapdáit. A massachusettsi helyi törvényeket tudatosan a Biblia alapján alkották meg. Más gyarmatok alapítóleveleiben célként fogalmazzák meg a lelkiismereti és vallásszabadság vagy a szólásszabadság biztosítását.

Ilyen előzmények után természetes, hogy az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének kivívása nagy érdeklődést keltett a korabeli Magyarországon is. Az akkor még csak éppenhogy kibontakozó magyar sajtóban viszszatérő téma az amerikai szabadságharcról szóló tudósítás. A korabeli cenzúra miatt sokszor csak burkolt formában megjelenő üzenetek visszhangra találtak a protestáns Magyarországon. A virginiai vallásszabadságról szóló törvényről való beszámoló például olyan részletességgel szól a nemzeti önrendelkezésről, megvalósult személyiségi és állampolgári jogokról, melynek párját a korabeli Európában hiába keresnénk! Az államilag támogatott ellenreformáció csapásától megrendült magyar protestánsok körében különleges visszhangot keltett annak a szabad államnak létrejötte, amelyik biztosítja a vallásszabadságot, és ahol a társadalmi viszonyok alapvető rendező elve a másik személy tisztelete.



Csokonai boldogsága



Csokonai 1795-ben így ír: "Én pedig számkivetve az én hazámban, unalommal húzom komor napjaimat, s csak úgy vagyok boldog, ha egy új világot találok számomra, ott respublicát és Filadelfiát építek magamnak – és mint Franklin legalább itten –, eripio fulmen coelo sceptrumque tyrannis /vagyis: "kiragadom a villámot az égből és a jogart a zsarnokoktól" / – itten a la Robinson élek – nincsen senki vélem és mellettem, csak a boldog magányosság."

Hazánkban nemzetünk legjobbjai élték át a számkivetettség érzését saját honunkban azért, mert évszázadokon keresztül vallási, dinasztikus, nacionalista diktatúrák idegenítették el a nemzetet saját sorsától, megfosztva a valódi lét: a sorsválasztás lehetőségétől. A kiút keresésében számukra sokszor mintaként szolgált a kibontakozó amerikai demokrácia. 

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!