2002 és 2006 között soha nem látott mértékben romlott a hazai közhangulat: a magyarok 70 százaléka mondta azt, hogy nem tud tervezni, közel 80 százaléka nem hitt semmiben, és nem tudott eligazodni a világban. Az SE Magatartástudományi Intézetének Hungarostudy vizsgálata szerint a túlnyomó többség (85 százalék) úgy nyilatkozott: az érvényesüléshez elengedhetetlen a szabályok áthágása. Rendkívüli módon megnőtt a bizalmatlanság, valamint a rivalizálás és ellenségesség – mindez a férfihalandóságban kiemelkedő szerepet játszik –, és minden ötödik megkérdezett küzdött kezelést igénylő depresszióval. Ha ez volt a helyzet egy viszonylag békés, „osztogatós” politikai érában, kérdés, mire számíthatunk most, egy gazdasági világválság idején.
Kopp Mária, a Magatartástudományi Intézet tudományos igazgatóhelyettese (kis képünkön) szerint nem lehet jóslatokba bocsátkozni, hiszen egy válsághelyzet éppúgy kihozhatja az emberek pozitív, mint a negatív tulajdonságait. Az vitathatatlan, hogy utoljára az általános közérzet olyan arányú romlását mérték 2006-ban, amit már nehéz lenne tovább fokozni, hiszen annál vigasztalanabb helyzet nehezen képzelhető el, mint amikor az emberek 80 százaléka azt állítja: senki sem törődik a másikkal, mindenki magára van utalva. Svédországban pont fordítottak a mutatók: az ottani többség szerint az emberek számíthatnak egymásra, 70 százalék tud tervezni, hinni és eligazodni az életben. Sajnos Magyarország ma már a kelet-európai régión belül is a legrosszabb lelki és egészségi mutatókat hozza. Élen járunk a korai halálozásban is, és mindennek hátterében a tartós stressz, illetve az ezzel járó tipikus megbetegedések állnak.
Kimutatták: a krónikus stressz fő oka a teljes bizalomhiány, illetve a fokozódó ellenségesség, rivalizálás, rosszhiszeműség. Amikor a kutatók a versengő attitűdöt mérték, és megkérdezték az embereket, mennyire értenek egyet azzal a megállapítással: „ha egy jó ismerősöm sikeréről hallok, úgy érzem, mintha magam kudarcot vallottam volna”, a válaszadók többsége egyetértett a kijelentéssel.
2009. 03. 13. (XIII/11)
