hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Egy szekér, két tábor
Hogyan tovább Magyarország?

Bár a miniszterelnök megbuktatása nem sikerült sem a közel másfél hónapon áttartó tüntetéssorozat, sem a koalíciós pártokra gyakorolt politikai nyomás által, korántsem biztos, hogy Gyurcsány Ferenc győztesen, Orbán Viktor pedig vesztesen jött ki a november 4. óta végre csitulni látszó, de előzőleg ijesztő formát öltött küzdelemből. Az ország sorsát illetően mindkét táborban erősödnek az összefogást sürgető hangok, ugyanakkor az a vélemény is, miszerint Gyurcsány és Orbán egymás, Magyarország pedig kettejük foglyává vált.

Sem az önkormányzati választás elsöprő ellenzéki fölénye, sem Orbán Viktor
hetvenkét órás ultimátuma, sem a Fidesz tüntetéssorozata, sem a „spontán”
szerveződött országos méretű demonstrációk nem hozták meg a várt
kormánybuktatást. Ennek ellenére a Fideszben sokan úgy tartják, bár nem
mindenki, hogy pártjuk az elmúlt időszak egyértelmű győztese, mivel Gyurcsány
megítélését sikerült olyan mélységbe taszítani, ahonnan már nem lesz képes
felállni. Ezt erősíti az a sehol nem publikált közvélemény-kutatás is, amely
információink szerint szinte minden szegmensben – alkalmasság, hitelesség,
vezetői képesség stb. – Orbán jelentős előnyét mérte Gyurcsánnyal szemben. Ennek
pedig azért nagy a jelentősége, mert a tavaszi országgyűlési választási sikert
az MSZP-n belül is annak tudják be, hogy a pártok versenye helyett sikerült
kompetenciaversennyé, Gyurcsány–Orbán mérkőzéssé alakítani a küzdelmet. Orbán
tehát alaposan visszavágott a miniszterelnöknek, ráadásul – vélekedtek
Fidesz-közeli forrásaink – az általa kikényszerített bizalmi szavazással az
egész MSZP-t sikerült a népszerűsége mélypontján tanyázó kormányfőhöz
„láncolni”.

Bár az utcai megmozdulások a felmérések szerint a társadalom egyre nagyobb
hányadát irritálták, az október 23-án bejelentett hétkérdéses népszavazási
kezdeményezéssel úgy tudott „az utcáról a parlamentbe visszatérni” a Fidesz,
hogy az nem tűnt meghátrálásnak, sőt a következő fél évre újabb munícióval látta
el híveit.

A népszavazás ugyanakkor kétélű fegyver, hiszen az is bizonytalan, hogy a hét
kérdésből hány fogja kiállni az alkotmányosság próbáját, és kérdéses, hogy a
végül szavazásra bocsátott kérdésekkel nem sül-e fel a Fidesz, hasonlóan a 2004.
decemberi referendumhoz.

A Hetek által megkérdezett elemzők egy része úgy vélekedett, hogy ha Orbán
Viktor vette volna a bátorságot, és nyilvánosan elhatárolódik a szeptember 18.
óta Árpád-sávos zászlókkal tüntető csoportoktól, ma már talán nem Gyurcsány
Ferenc a miniszterelnök. A Fidesz elnöke azonban nem tette meg ezt a lépést, sőt
sokadszorra igazolta, hogy többre tartja a szélsőjobboldali szavazók támogatását
a középen elhelyezkedő bizonytalanokénál.

Orbán Viktor mindenesetre 2002 után a 2006-os parlamenti választási vereséget is
megúszta felelősségre vonás nélkül, amiben nagy szerepe volt az őszödi
beszédnek, hiszen a kiszivárogtatás előtt úgy látszott: a Fideszben is
elkezdődött – a korábban elképzelhetetlen – kritikák megfogalmazása Orbánnal
kapcsolatban, sőt, a parlamenti frakció vezetését többen – Áder János, Pokorni
Zoltán, Varga Mihály – látványosan nem vállalták el.

Orbán mára ismét megerősítette párton belüli pozícióit, ám ez többek szerint
kényszerszülte állapot is. Vannak ugyan kritikusai is a pártban – forrásaink
szerint például Varga Mihály, Navracsics Tibor vagy Kósa Lajos –, a többség
azonban úgy véli: Gyurcsány legyőzésére egyedül Orbánnal lesz esélyük.

Hasonlóan gondolkodnak az MSZP-ben is, ahol sokan még mindig úgy látják, Orbán
ellen csak Gyurcsánnyal van esélyük győzni. Mások ugyanakkor már szabadulnának a
miniszterelnöktől, csak azt nem tudják, ki jöhetne helyette.

A vidéki szocialista káderek egy része sem pártelnökként, sem
miniszterelnök-jelöltként nem akarja látni Gyurcsányt, akinek párton belüli
gyengülését az is jelzi, hogy egyre többször ütközik ellenállásba a szocialista
frakción belül. A legutóbbi ilyen összecsapásra azon javaslat után került sor,
amikor Lamperth Mónika bejelentette: a kormányfő felszámolná a 176 kistérségi
megbízottból álló rendszert, amely gyakorlatilag a szocialisták helyi erős
embereinek államilag finanszírozott hálózata. A szocialista képviselők egy
emberként visszautasították a kezdeményezést – az évi ötszázmillió forintba
kerülő hálózat marad. A 176 kistérségi megbízott nagy része a szocialista
országgyűlési képviselők erős embere, sokan a választási kampányban
kampányfőnökként segítették a pártot, vidéken ők „képviselik” az államot. „Fletó
túl erősen diktál, nem vagyunk mi dilettánsok, ne akarjon lenyelni minket”–
mondta egy szocialista képviselő a Heteknek, és hozzátette: a politika termelte
ki Gyurcsány Ferencet, mert Orbán legyőzéséhez kellett egy hasonló ellenfél,
mára azonban kezelhetetlenné vált a helyzet.

A pártelnöki pozícióért egyelőre nem kapkodnak, talán csak Szekeres Imre ad
olyan jelzéseket a sajtóban, mintha indulni kívánna Gyurcsány ellen, de az ő
akcióját úgynevezett „fölélövésként”, az elnökhelyettesi poszt bebiztosítására
tett intézkedésként értékelik.

Az elnökségi tagságért és a vezetői pozíciókért azonban nagy a helyezkedés,
igyekszik mindenki erős hátországot kialakítani magának, hogy a jelenlegi
vezetőknek 2008-2009 tájékán is – akár Gyurcsány a miniszterelnök, akár valaki
más – biztos helyük legyen a folytatásra.

„Totális a káosz, amin senki nem igazodik ki ma, de februárban a biztos
befutónak most Gyurcsány látszik – foglalta össze a helyzetet az egyik elnökségi
tag. A miniszterelnök mindenesetre már járja a vidéket, győzködi a tagságot,
hogy szavazzanak rá, mert „egy párt nem kötheti gúzsba a kormányt”.

Egy másik prominens szocialista politikus szerint az elmúlt másfél hónap
megtépázta a párt és a miniszterelnök tekintélyét, de a reformok miatt ezzel
előre számoltak. Emellett abban bíznak, hogy a kis híján polgárháborús állapotok
kialakulásáért Orbán Viktort teszi felelőssé a közvélemény, Gyurcsány
szavahihetősége viszont előbb-utóbb helyreáll, „karakteres személyisége elviseli
a pillanatnyi népszerűségvesztést”.

A két vezér egymás foglyává vált, és közösen foglyul ejtette az egész országot –
fogalmazott plasztikusan egy szocialista forrásunk, arra utalva, hogy megegyezés
nélkül Magyarország jelentős gazdasági és politikai károkat szenvedhet el.

Gyurcsány hétfőn mindenesetre szokatlanul békülékeny hangot ütött meg a
parlamentben, amikor november 22-ére párbeszédet kezdeményezett az ellenzéki
önkormányzati vezetőkkel, polgármesterekkel. Az ellenzék még nem tudja, hogy
valós szándékkal vagy PR-fogással áll-e szemben, ám ettől függetlenül kétséges,
hogy azután, hogy Orbán kötelezte a parlamenti képviselőket a terem elhagyására
minden egyes előre bejelentett Gyurcsány-felszólalásnál, megengedi-e a
konzultációt önkormányzati embereinek. Pedig az összefogás tétje nem kicsi: az
EU-tól az elkövetkezendő években lehívható 8000 milliárd forint mintegy harminc
százaléka az önkormányzatok és a kormány összehangolt munkájával érkezhet meg
Magyarországra.

Róluk mondták

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetéssel vagy belépéssel tudja elérni.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!