Nir Marias, haifai rendorparancsnok
Már hajnalodik, amikor repülogépünk Tel Avivban leszáll. Pár órás piheno a
szállodában, bár a rendkívüli gyerekzsivaj miatt nehéz az alvás. Késobb
megtudom, hogy a hotel tele van menekült családokkal, akik északi otthonaikat
hagyták el a Hezbollah katyusaesoje miatt.
Rövidesen kezdodik a nap a magyar újságírócsoport számára: Josszi Kupervasszer
vezérornagy, aki nemrég még a katonai hírszerzés egyik vezetoje volt, fogad
bennünket. Izraellel nem egy fegyveres csoport, hanem egy valóságos hadsereg néz
farkasszemet az északi határon – fejti ki a tábornok, aki sorolja, hogy a
legfejlettebb fegyverekre is telik a Hezbollahnak a Teherántól kapott
dollármilliókból. A libanoni terrorszervezetnek hat éve volt arra, hogy az
izraeliek kivonulása után felkészüljenek a harcra.
Délután helikopteres körút Izrael fölött. Az északi területekre most nem
megyünk, az túl veszélyes lenne helikopterrel, irány tehát a Gázai övezet. Az
ország legsurubben lakott tengerparti része fölött repülünk: az izraeliek 60-70
százaléka él a part mentén. Keletnek tartunk Herclijából. Mindössze 12
kilométer, és már Ciszjordániánál vagyunk. Ezt a távolságot nemcsak a katyusa
rakéták, hanem a palesztinok házilag készült Kasszamjai is el tudják érni.
Tulkarmból és Kalkilijából érkezik az öngyilkos merénylok többsége, mivel a zöld
vonal, az 1967-es határ igen közel van Izrael legsurubben lakott területeihez.
Rövidesen a Gázai övezetnél vagyunk, ahonnan öt évvel ezelott kezdték el loni a
Kasszamokat Izraelre. Eddig 15 emberi életet követeltek a házilagos készítésu
rakéták. A Hamasz-kormány megalakulása után megugrott a kilövések száma.
Helikopterünk leszáll. Itt van Ariel Saron farmja, amelyet most fia, Gilad
vezet. A Kasszamok idáig is elérhetnek, a palesztinok meg is próbálták kiloni
Saron lakhelyét. Csak azért nem sikerült, mert ezt a fajta lövedéket nem tudják
pontosan irányítani. Ötszáz méterre vagyunk az övezettol, Beit Hanunt látjuk,
ahonnan a Kasszamokat Szderót izraeli városra kilövik. A terroristák itt is a
civilek közé rejtik állásaikat, hogy élo pajzsként használják a lakosságot.
Cvika Halevi, egy helyi kibuc lakosa elmondja, tavaly nyár óta vannak tuz alatt,
ezért a kérésükre a kormány védelmi falat épít az izraeli területek és az övezet
között.
Este Tomi Lapid lát bennünket vendégül. Az egykori miniszterelnök-helyettes
szerint a mostani konfliktusnak sokkal nagyobb a jelentosége, mint amit
általában gondolnak az emberek. Lapid azt mondja, Izrael a zsidó-keresztény
civilizáció végváraként tartja magát az iszlámmal szemben, amely óriási
fenyegetést jelent Európa számára is. A volt kormányfo-helyettes úgy tartja,
hogy valójában Izrael sikerét nem tudják megbocsátani ellenségei, azt, hogy 6
millió izraeli nagyobb gazdasági erot képvisel, mint 150 millió arab.
A naharijai szellemváros
Fotók: Eperjesi Ildikó