hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Amerika és a magyarok
Budapesten járt George W. Bush

2006. 06. 27.
Lapzártánkkal egyidőben érkezett Budapestre George W. Bush amerikai elnök,aki a kijevi belpolitikai bizonytalanságok miatt lemondott ukrajnai útja helyett választotta hivatalos úticélnak Magyarországot. Az elnök Bécsből érkezett, és Európában töltött hatvanhárom órájából huszonkettőt szán Budapestre. George W. Bush előtt utoljára apja járt elnökként Magyarországon – tizenhét évvel ezelőtt.

Bill Clinton a legtöbbet utazó amerikai államfők közé tartozott, ám nyolc éve
alatt nem jutott el Budapestre. Washington a balkáni válság és a politikai
zavarok miatt a kelet-európai rendszerváltás után nagyobb távolságtartással
kezelte a térséget. 2001 szeptembere után a kétoldalú kapcsolatokban is zavarok
keletkeztek, miután Orbán Viktor nem határolta el magát Csurka István
Amerika-ellenes parlamenti kirohanásaitól, majd Kondor Katalin rádióelnöknek az
amerikai nagykövet asszonyt sértegető megjegyzéseitől. Ennek fényében nem
meglepő, hogy Orbán Viktor hivatali ideje alatt egyszer sem találkozott
hivatalos formában az amerikai elnökkel. 2002 után a helyzet megváltozott: mind
Medgyessy Pétert, mind Gyurcsány Ferencet fogadta George W. Bush Washingtonban.
2003 júniusában kétpárti képviselői csoport alakult a washingtoni
Képviselőházban, melynek célja a magyar érdekek védelme és támogatása. Az
Egyesült Államokban jelenleg is mintegy másfél millió magyar, illetve magyar
származású ember él, akik aktív szavazók lévén jelentős politikai erőt
képviselnek. Úgy tűnik, mind republikánus, mind demokrata oldalon fontosnak
tartják az amerikai magyarok támogatását. Az a tény, hogy George W. Bush a
közelgő őszi képviselőházi választások előtt néhány hónappal a mérete és
stratégiai jelentősége alapján nagyságrenddel fontosabb Ukrajna helyett
Budapestre látogat, még inkább jelzésértékű volt, nem csak a hivatalos célként
szereplő 56-os évfordulós megemlékezés miatt. A magyar fővárosban ráadásul a
tiltakozások sem jelentősek, az első nap a szélsőségesen Bush-ellenes Amnesty
International aktivistáin és az újságírókon kívül senki (!) nem volt jelen a
demonstráción, pedig a szervezők szerint a „világ első számú terroristája” járt
itt.

A két ország közötti forgalom az elmúlt tíz év alatt megtízszereződött. A
hazánkban befektetett külföldi működő tőke mintegy egyharmada amerikai
befektetőktől származik. Közel hatszáz regisztrált amerikai vállalat van jelen
Magyarországon, és az újra befektetett tőkét is beszámítva hozzávetőlegesen
kilenc milliárd dolláros az észak-amerikai érdekeltség hazánkban. Az amerikai
fél a kétoldalú kapcsolatokat ma elsősorban a terrorizmusellenes küzdelemhez és
a térség stabilizálásának erősítéséhez nyújtott biztonság- és védelempolitikai
hozzájárulásunk alapján ítéli meg.

Magyar oldalról kiemelhető esemény volt az iraki és az afganisztáni beavatkozás
támogatása, ami európai viszonylatban mindenképpen erkölcsi támogatást jelentett
Amerikának. A magyar légtér átengedése az amerikai vadász-, és szállítógépeknek
szintén előnyére vált az országnak, csakúgy mint a taszári légibázis átengedése,
ahol az amerikaiak 2003 elején iraki önkénteseket képeztek ki. Ezek az
önkéntesek a harci cselekmények befejezése után jelentős szerepet játszottak az
iraki átmenet előmozdításában.

A magyar–amerikai kapcsolatok egyetlen megoldatlan elemét továbbra is a
vízumkérdés jelenti. Míg Magyarország 1990-ben eltörölte a vízumkényszert az
amerikai állampolgárokkal szemben, a magyar állampolgárok az uniós tagság
ellenére továbbra is vízumkötelezettek az Egyesült Államokban. Ahhoz azonban,
hogy Magyarország bekerülhessen a vízummentességi programba, a politikai
szándékon túl arra is szükség van, hogy a magyar kérelmezők kevesebb hamis
adattal próbálják meg „átverni” az amerikai hatóságokat, a kiutazók pedig
pontosabban betartsák a kinntartózkodás szabályait. A visszautasított
vízumkérelmek jelenleg mintegy 15 százalékos arányának 3 százalékra kellene
csökkennie ahhoz, hogy a mentesség reális céllá váljon.

A negyvenharmadik

Tovább olvasná? Hetilap tartalmainkat előfizetést követően belépéssel eléri.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!